Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Az ÁSZ-nak a 14. havi bér is kell

2009.07.23. 07:50 Módosítva: 2009.07.23. 14:56
Hiába vették el a közszférától az idei 13. havi bér egy részét, és szüntetik meg teljesen jövőre, az Állami Számvevőszék ragaszkodik nemcsak az idei 13., hanem a nekik törvény szerint járó 14. havi juttatáshoz is. Mindent egybevéve nyolcszázmillió forintról van szó.

Foggal-körömmel ragaszkodik az Állami Számvevőszék az idei 13. és 14. havi bérhez. Információink szerint az ÁSZ mindenképpen el szeretné érni, hogy a kormány biztosítsa ezt a durván nyolcszázmillió forintot (hatszázmillió a bruttó bér, kétszázmillió a járulékok).

Nem keresnek rosszul

Az ÁSZ munkatársai relatíve jól keresnek. A költségvetési szektorban a szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete a KSH adatai szerint 277 ezer körül alakul. Az ÁSZ-nál dolgozó körülbelül hatszáz embernek a havi bruttó bére fejenként átlagosan négy- és ötszázezer forint között mozog.

Az ügy pikantériája, hogy a közszférában már idén is megfaragta a béreket a kormány, és jövőre további szigorítás lesz. Jogilag az idei 13. havi bért a kormány eltörölte, de helyébe egy felülről korlátos bérkompenzációt léptetett. Hivatalosan tehát nincs ugyan 13. havi juttatás a közszférában, az év elején bevezetett – havi tizenötezer forintban maximált – bérkompenzáció mégis ezt a szerepet játssza. A kabinet nemrégi határozata ezen pénz egynegyedének elvonásáról szól. Egy másik jogszabály-módosítás pedig végleg megszünteti a 13. havi bér intézményét idén év végén. Miközben tehát a közszolgák döntő többsége idén háromheti gázsit kap a rendes bérén felül, és jövőre jelen állás szerint semmit, addig a számvevők kéthavi pluszilletményüket követelik.

Kétharmados törvény rendelkezik

Az Állami Számvevőszék az intézményről szóló törvénybe kapaszkodik. A jogszabály előírja (15. oldal, 14. paragrafus 11. pontja, pdf-formátum), hogy az ÁSZ dolgozói minden évben kéthavi pluszilletményre – tehát lényegében 13. és 14. havi bérre – jogosultak.

Kétharmados, feles

Az ÁSZ-ról szóló törvény kétharmados jogszabály, a köztisztviselők, közalkalmazottak 13. havi bérét viszont azért tudta eltörölni, korlátozni a kormány, mert az ő pluszilletményükről elég feles törvényben rendelkezni. Például az ügyészekről szóló törvény is feles jogszabály, a 13. havi keresetük meg is szűnt. A bírák jogállását és így fizetését is viszont kétharmados törvény szabályozza, náluk megvan most is a többletjuttatás. De a bírák csak egyhavi illetményre jogosultak, és a pénzt következő év január végéig kell kifizetni. (Az igazságügyi alkalmazottakra már csak feles törvény vonatkozik, ott nincs is 13. havi bér.) Nincs súrlódás a kormány és a bírák között a többletjuttatásról, mondták el az OIT hivatalában.

Amíg a kormány a közszféra más részein, mint írtuk, nem engedte a többletjuttatás idei kifizetését, és erről elég volt egy egyszerű többséget igénylő törvényben rendelkezni, addig ezt a számvevőszékkel nem lehet csak úgy megtenni, mivel az ÁSZ-ról szóló jogszabály kétharmados törvény. Márpedig nem született olyan törvénymódosítás kétharmados támogatással, amely a számvevők kéthavi többletbérének megkurtításáról, vagyis a közszféra általános bérpolitikájához való igazításáról rendelkezne.

A többletbér első felét július végén kell fizetni, a második részletet jövő év januárjában kell a számvevők számlájára utalni. Úgy tudjuk, folynak az egyeztetések a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék között. Értesülésünk szerint a pénzügyi tárca arra kérte az ÁSZ-t, hogy tanúsítson önmérsékletet. A Számvevőszék azonban a törvényre mutogat, és jelezte, hogy nekik jár a kéthavi kereset, és a kormány biztosítsa ennek a nyolcszázmilliós összegnek a fedezetét a költségvetés általános tartalékából. Az ÁSZ a számláján akarja látni ezt az összeget, de arra tett ígéretet, hogy ebből csak egyhavi illetményt oszt szét a munkatársak között.

Az ÁSZ szerint jogszabályi ellentmondás van

Az ÁSZ elnökének reagálása

Az állami számvevők nem ragaszkodnak "foggal-körömmel" többletbérükhöz – reagált cikkünk megjelenése után Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva.

Kovács Árpád közölte: méltatlannak tartják az ilyen beállítást, mert "már így is, önkéntesen többet vállalnak, mint ami elvárható". Természetesnek gondolták a szolidaritásvállalást, de ezt az ÁSZ-törvény előírásai szerint kézbe kapott illetmények jótékony célokra történő, önkéntes felajánlásával tartják megoldhatónak.

Hangsúlyozta: az ÁSZ dolgozóinak kéthavi többletbérét a "munkaügyi kötöttségekre" és "összeférhetetlenségi előírásokra" figyelemmel alakították ki, amelyet az ÁSZ működését szabályozó kétharmados törvény megváltoztatása nélkül vontak el, míg a köztisztviselők és közalkalmazottak 13. havi juttatásának elvételekor 15 ezer forintos "kompenzációt" határoztak meg.

Az ÁSZ elnöke levelében hangsúlyozta: "mindezt tudomásul vettük, bár itt nem arányos tehervállalásról, hanem a másoktól eltérő, súlyosabb formáról volt szó". A kétharmados többség hiányában azonban nem sikerült a vonatkozó paragrafusokat törölni a törvényből, pedig a kialakult helyzet minden érdekelt számára ismert volt, s szóban ígéretek is elhangzottak a megoldásra - húzta alá az ÁSZ-elnök.

A számvevőszék elnöke megjegyezte: "abban is partnerek lettünk volna, ha törvények közti ellentmondást utólag, az ÁSZ-törvény célirányos módosításával oldják fel".

Megkeresésünkre az ÁSZ azt válaszolta, hogy munkatársainak a kétharmados törvényi előírás szerint kéthavi illetmény jár, de azt a költségvetés nem tartalmazza, erre fedezet tehát nem áll rendelkezésre. „Önkéntesen lemondani – mint erre az ÁSZ munkatársait több ízben felkértük – csak olyan összegről lehet, amelyet ténylegesen megkapnak” – írta a számvevőszék.

Az intézmény többször is jelezte az Országgyűlés és a kormány illetékeseinek ezt a jogszabályi ellentmondást, de válaszuk szerint eddig még önmérsékletet kérő hivatalos visszajelzést sem kaptak, tehát szerintük vitáról sem lehet beszélni. Márpedig az ÁSZ a törvényi előírást saját hatáskörben nem tudja feloldani, szögezik le.

A Pénzügyminisztérium érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy az ÁSZ-illetményről egyeztetések folynak, a tárcánál tisztában vannak vele, mit ír elő a törvény, de azzal is, hogy az ország helyzete most mit bír el.

Jövőre még nagyobb lehet a feszültség

A probléma jövőre még súlyosabb lehet. A mostani állapot szerint 2010-ben a köztisztviselők, közalkalmazottak zöme semmilyen formában és semmilyen néven nem fog többletkeresethez hozzájutni, és ha az év hátralevő részében sem születik kétharmados törvénymódosítás az ÁSZ-bérről, akkor már kéthavi differencia lesz a számvevők és a többi közszolga bérezése között.