További százezres elbocsátás jöhet

A leépítések először a feldolgozóipart érintették, de az utóbbi hónapokban már a szolgáltatószektorban is csökkent a létszám. A munkapiaci alkalmazkodás szempontjából kedvező, hogy - a korábbi évekkel ellentétben - az utóbbi hónapokban az állásvesztők döntő többsége nem vonult ki a munkapiacról, hanem aktív álláskereső maradt

Ez is hozzájárult a munkanélküliségi ráta gyors emelkedéséhez. A különféle konjunktúrafelmérések szerint a következő hónapokban lassulhat a vállalati elbocsátások mértéke. Potenciálisan növeli a kínálatot az előrehozott nyugdíjba vonulás feltételeinek 2009 elejétől életbe lépett szigorítása is: ennek hatására két női korcsoport nem tud kivonulni a munkaerőpiacról.

Nem tartalékolnak tovább

A folyamatok megítélésében a korábbinál kisebb a bizonytalanság, mivel a korábban kiváró foglalkoztatók is döntenek az elbocsátásokról és átszervezésekről. Több cég is sokáig tartalékolta a munkaerőt a jobb időkre várva, mivel az elbocsátás sokba kerülhet – többek közt a végkielégítés miatt –, később pedig nehézségekbe ütközhet a megfelelő képzettségű dolgozók újbóli toborzása és betanítása.

Az Ecostat vállalati felmérései szerint a cégek elhúzódó válságra számítanak, csak körülbelül egy év múlva várják a konjunktúra visszatértét - míg a tartalékoló túlfoglalkoztatásra 3-4 hónapnál tovább nem képesek. A leépítéseket sok helyen a csökkentett munkaidő bevezetésével mérséklik, ez a megoldás a feldolgozóiparban a leginkább jellemző. Emellett szóba jöhet a bércsökkentés is. A béralkalmazkodás egyre erőteljesebb, már a jegybank sem lát inflációs veszélyt a munkapiacban.

Idén nyáron a szezonális foglalkoztatás pozitív hatása a tavalyinál gyengébb – véli Rózsa Gergely, az Ecostat kutatója. Prognózisa szerint a nyári hónapokban maradhat a kis javulás, majd az őszi hónapokban következhet a lendületes emelkedés. A közmunkások száma jelenleg 40-45 ezer fő, ez jókora emelkedés a múlt évi mintegy 20 ezer fő után - mondta a szakértő.

Száz emberből tizenegy lesz állástalan

Rózsa szerint a közmunkaprogramok kifutása után valószínű, hogy az ősszel nem lesz újabb állami forrás e célokra, az újra állástalanná válók többsége pedig az inaktívak számát gyarapítja majd. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a büdzsé számára a közfoglalkoztatás többe kerül a segélyezésnél. Összességében a vállalati szektorban a májusi állapothoz képest további 80-120 ezer fős elbocsátási hullám jöhet. A kutató az év végére 10,8 százalékos munkanélküliségi rátára számít, míg 2009 átlagában 10,4 százalék lehet a mutató.

Bár akadnak olyan hírek, miszerint egy-egy üzemben már újra vesznek fel munkaerőt, ezt felülmúlja a várható leépítések hatása - mondta a Napinak Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője is úgy véli, ősztől újra nőhet a munkanélküliségi ráta. Az év végére Suppan is 10,8 százalékos rátára számít, de ő 2009 átlagában 10,1-10,2 százalékot vár.

A munkaügyi tárca összesítése szerint az év eleje óta futó munkahelymegtartó programok eddig mintegy 68 ezer munkahely megtartását tették, illetve teszik lehetővé. A hazai forrásból finanszírozott programok közül az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 7,2 milliárd, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 10 milliárd, a szaktárca pedig 700 millió forintos összeget biztosít munkahelymegtartásra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!