A válság miatt az olcsó élelmiszert vesszük

Magyarországon a kereskedelmi márkás termékek ismertsége és elfogadottsága tovább növekedett a Nielsen fogyasztói kutatásai szerint. Többek között azért, mert a fogyasztók egy része az utóbbi hónapokban úgy törekszik fogyasztása fenntartására, hogy olcsóbb termékeket vásárol, illetve alacsonyabb árszínvonalat kínáló boltokat választ.

Kisállataink szeretik a saját márkát

Élelmiszer vásárláskor minden ötödik, vegyiárunál minden hatodik forintot kereskedelmi márkás termékekért fizetünk a boltok pénztárainál. Az ilyen termékek vagy valamelyik üzletlánc nevét viselik – mint például CBA, Coop, Spar, Tesco –, vagy egy fantázianevet, amelyet kizárólag egy bizonyos vállalat árusít.

A legtöbb kereskedelmi márkás terméket az élelmiszereken belül állateledelből adták el. Az összes eladott állateledel 49 százaléka származott kereskedelmi márkás termékből. A másik termékcsoport élelmiszereken belül, ahol az összes eladásból a legnagyobb volt a kereskedelmi márkák részaránya, a mélyhűtött árucikkek. A tavalyi első félévben az összes eladott mélyhűtött árucikknek csak a 30 százaléka volt kereskedelmi márkás, ez év első félévében pedig már 32. A reggeliző termékek esetében 1 százalékkal nőt a kereskedelmi márkás termékek piaci részesedése, 31 százalékról 32 százalékra.

Alkoholból és fogkeféből nem veszünk gagyit

Forró italoknál és égetett szeszesitaloknál azonban nagyon erősek a gyártói márkák, mert előbbinél 10 százalék, utóbbinál 12 százalék volt csak a kereskedelmi márkás termékek piaci részesedése. Háztartási vegyiáruknál a legnagyobb a kereskedelmi márkák piaci részaránya: háztartási papírnál 44 százalék, babaápolási termékeknél 34, női higiéniai termékeknél pedig 14 százalék. A hajápolás valamint a szájápolás kategóriájában a mutató csak 5, illetve 7 százalék.

Figyelemre méltó, hogy az erősen támogatott, vezető gyártói márkák többségének piaci részesedése nem csökkent a legutóbbi hónapokban. Leginkább sörből, szénsavas üdítőitalból, gyümölcsléből, szeletes csokoládéból vagy gyümölcsjoghurtból vesznek a fogyasztók gyártói márkákat, ami azt jelzi, hogy a fogyasztók egy része még mindig hajlandó megfizetni a prémium árat a magas minőségért.

A kereskedelmi márkák forgalmának növekedése összefügg a diszkont láncok térnyerésével, mivel ebben a bolttípusban az értékesítés körülbelül 50 százalékát teszik ki forintban a saját márkás cikkek. A diszkontláncok kulcsszerepet játszanak abban, hogy ennyire népszerűek hazánkban a kereskedelmi márkás termékek, mivel magyarországi, átlagosan 40 százalékos árelőnyük sokkal nagyobb, mint általában az EU tagországaiban.

Magukhoz kötnek

Nemzetközi összehasonlításban azonban viszonylag alacsony Magyarországon a kereskedelmi márkák piaci részesedése. Élelmiszernél 22, háztartási vegyiárunál 17 volt az arányuk az első félévben. Ennél például magasabb az összesített részarányuk öt nagy európai piacon: Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban 25-33 százalék között mozog.

A kereskedelmi vállalatok saját márkáikat fogyasztóik lojalitásának erősítésére, valamint a lánc és az üzlet márkaértékének növelésére használják. “A saját márka lehetővé teszi, hogy megkülönböztessük magunkat a versenytársaktól, miközben a fogyasztó számára megfizethető árakat nyújt. Akár válság van, akár fellendülés, mindez vonzó a kereskedelmi vállalatok számára.” – foglalta össze a kereskedelmi márkák pozitív hozadékait Patrick Dodd, a Nielsen európai regionális igazgatója.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!