Állami milliárdokból nem épül a szolnoki papírgyár

„Játszanak, szórakoznak velünk, ezt csinálják már 2007 óta, és most már egy állami bank is támogatja őket ebben” – fakadt ki egy kisvállalkozó, egyike azoknak, akik évek óta hiába várják a szolnoki papírgyár építésén elvégzett munkáért pénzüket. A retorzióktól tartva – később megszólaló társaihoz hasonlóan – neve elhallgatását kérő üzletember azt állította lapunknak, hogy a Higi Papírsoft Zrt. 2006-ban több milliárd forintos hitelt kapott a beruházásra az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banktól, de a pénzből nem jutott a gyárat felépítő vállalkozásoknak.

„Többek között azért is bíztunk komolyan a beruházóban, illetve abban, hogy kifizetik a munkánkat, mert tudtuk, hogy lényegében állami pénzből finanszírozzák a projektet” – fogalmazott egy másik, a számlái ellenértékét ugyancsak évek óta váró kisvállalkozó. Azt mondta, hogy amikor a fizetési nehézségek jelentkeztek, a Higi menedzsmentje először a rövid távú időhúzás taktikáját alkalmazta: hétfőn azt mondták, pénteken lesz pénz, pénteken azt, hogy a következő hétfőn, és így tovább. Ezután azzal kezdtek el védekezni, hogy a cég azért nem tud fizetni, mert az MFB húzza az időt, nem finanszírozza a feltételek szerint a beruházást. Ennek a kijelentésnek valóságtartalmát a szállítók nem tudták leellenőrizni, az MFB banktitokra hivatkozva nem adott érdemi információkat a finanszírozás feltételeiről.

Nem kivételeztek velük

A fejlesztési bank hasonló érveléssel kérdéseinek is csak egy részére válaszolta. Hiába szerettük volna például megtudni, hogy mikor és mekkora hitelt kapott a Higi Papírsoft Zrt. a szolnoki papírgyár építéséhez, a bank ezeket az adatokat banktitokra hivatkozva nem adta ki. A hitelkonstrukcióról Őry Kovács Katalin, az MFB kommunikáció igazgatóságának ügyvezető igazgatója csak annyit árult el, hogy „abszolút piaci hitel volt, nem kedvezményes, nem támogatott, és egyéb kivételes feltétel sem volt”.

Egyébként több, egymástól független, de nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, hogy a papírgyár építésére az alvállalkozók többsége által tudni vélt nyolc-kilencmilliárd forintnál valamivel kevesebbet, nagyjából hétmilliárd – ahogyan egyik forrásunk fogalmazott, inkább hét-, mint hat és fél milliárd – forintnyi hitelt adott az MFB. Az erről szóló szerződést tudomásunk szerint 2006 áprilisában írták alá, és ekkor még úgy volt, hogy a papírgyár már 2006 végén megkezdi a próbaüzemét.

Természetesen a banktitok miatt arról sem kaptunk adatot, hogy mennyi pénzt és milyen célra hívott le a beruházó a hitelből. Az MFB csak a fejlesztési bank általános gyakorlatát ismertette, eszerint csak a beruházásra hívhatja le a pénzt a kölcsönfelvevő, és „a hitel összegét csak a műszaki ellenőri jóváhagyással folyósítja a bank”.

Hol a pénz?

Bár a Higi menedzsmentje hivatalosan nem tájékoztatta a gyárat építő cégek vezetőit arról, hogy mire költi a kölcsönt – ez persze nem is kötelessége a beruházónak –, nem hivatalosan többeknek azt mondták, hogy nagyrészt a papírgyári gépsor megvásárlására mentek az MFB-milliárdok, de a beszerzés és a gépek telepítése közben komoly hibák történtek (mások úgy tudják, hogy a gépek teljes árát ki sem fizették, így a gépsort a szállító olasz cég a mai napig saját tulajdonának mondja). Az építkezésen dolgozó cégek vezetői közül többen állítják, maga az épület a telekkel együtt sem kerülhetett többe másfél-kétmilliárd forintnál – ráadásul ebből több százmillió forintra rúg az az összeg, amivel a Higi 2007 óta adósa maradt a cégeknek.

A Magyar Fejlesztési Bank ugyanakkor csak körülbelül fél éve értesült a Higi Papírsoft fizetési nehézségeiről, közölte kérdésünkre Őry Kovács Katalin. A bank idén júniusban leült tárgyalni néhány, a Higi ellen addigra már felszámolási kérelmet benyújtó szállítóval, hogy egyeztessenek a követelések rendezéséről. Ezen a június eleji megbeszélésen, amin a hitelezők elmondása szerint a bankot Lakatos Zsolt ügyvezető igazgató és Walton Gusztáv osztályvezető képviselte, az MFB azt közölte, hogy neki a beruházás befejezése a legfontosabb, és azt ígérte, hogy az ahhoz szükséges döntés várhatóan egy hónap alatt megszületik (az egyik résztvevő szerint azt mondták, hogy a döntéshozatali folyamat időigénye ennyi).

Fizetnek, ha

A tanácskozáson a bank képviselői azt közölték, hogy a döntéstervezet értelmében „folyósításkor elsődlegesen a szállítói követelések kerülnek teljes összegben kifizetésre, biztosítva ezzel a felszámolási eljárás veszélyének elhárítását”. Azt is mondták, hogy a több mint kilencven százalékig elkészült beruházás csak akkor folytatódik, ha minden hitelezőt kielégítettek.

A tárgyaláson az MFB arra kérte ugyanakkor a szállítókat, hogy függesszék fel vagy szüneteltessék az akkor már folyamatban lévő felszámolási kérelmeket, aminek ők eleget is tettek.

Úgy tudjuk, hogy a fejlesztési banknak ebben a döntéshozatali folyamatában két megoldás került szóba. Vagy beletörődnek abba, hogy a Higi ellen megindul a felszámolási eljárás, vagyis veszni hagyják a projektet és az abba eddig beletett pénzt, vagy megpróbálnak további megoldást találni a finanszírozásra.

Utóbbit nehezítette az a tény, hogy tudomásunk szerint az MFB döntéshozói nem akartak több banki pénzt a projektre költeni. Ezért úgy döntöttek, hogy a bank új befektetőt keres. Információink szerint jelenleg egy olyan jelentkezővel tárgyalnak, aki azt vállalta, hogy több millió euróval beszállna a szakértők által kilencvenegy-kilencvenhárom százalékig elkészültszültnek mondott projektbe.

Fordulat, ami nem az

Nem csoda, hogy az egy hónapból végül kettő lett, mire – ahogy az egyik szállító fogalmazott – „a hitelezők némi noszogatására a bank augusztus közepén ismét életjelet adott magáról”. Az akkor már Lex Zoltán üzleti vezérigazgató-helyettes által aláírt levél azonban a hitelezők értelmezése szerint gyökeresen ellentmondott a júniusi tárgyaláson elhangzottaknak. Azt közölte, hogy a félbeszakadt beruházásért és a lejárt szállítói követelésekért az MFB semmilyen felelősségel nem tartozik, ezért a hitelezőknek azt javasolták, hogy problémáikkal ne az MFB-t, hanem a beruházót keressék.

„Nincs fordulat. A bank be akarja fejezni a beruházást, hiszen kilencven százalék feletti a készültség” – válaszolta az MFB kommunikációs igazgatója arra a kérdésünkre, hogy mi történt a júniusi egyeztetés után, aminek következtében az MFB álláspontjában száznyolcvan fokos fordulat következett be. „A beruházás befejezéséhez szükséges hitel további folyósításának feltétele volt a szállítói követelések tulajdonosok által történő rendezése... A banki gyakorlatnak megfelelően folyósítani akkor lehet, ha a projekt megvalósul. Egy felszámolási fenyegetettség esetén ez bizonytalan” – indokolta az MFB, hogy a júniusi egyeztetésen miért kérte a felszámolási kérelmek felfüggesztését.

Friss tőke vagy büntetőügy

A bank úgy tudja, hogy a tulajdonosok friss tőkét fognak bevonni, és egyebek között ezzel indokolta az egyeztetések elhúzódását is. Mint korábban megírtuk, a májusig egy MSZP-céget vezető Tóth Miklós lakcímén bejegyzett vállalkozásban társasági szerződését májusban kétszer is módosították.

A hónap elején kiszállt, majd a május 28-i, még cégbírósági bejegyzés alatt álló változások értelmében ismét tulajdonos lett az offshore-paradicsomnak számító Brit Virgin-szigeteki Challenger Consultancy Services (CCS) Ltd., emellett ismét a menedzsment tagja lehet Terner Géza. Neki több közös üzleti érdekeltsége volt, illetve van Tóth Miklóssal – egyebek mellett a csillebérci úttörőtábort is megvették volna –, valamint a Higi-menedzsment tagjai közül azzal a Tóth Endrével, akinek a nevéhez kötődik több felszámolás alatt álló cég, köztük a Nicole Csokoládégyár, a Tigon Trade Kft., valamint a Vencap Kft. (utóbbiban tulajdonos Tóth Miklós, és tulajdonos volt Terner is).

A hitelezők szerint aggasztó tulajdonosi háttér ellenére az MFB most bizakodó. „A mai állapot szerint kialakult a projekt befejezéséhez szükséges finanszírozási struktúra, amelynek megfelelően a források is rendelkezésre állnak” – közölték. A Higi néhány hitelezője mostanra azonban már nemcsak a Higinek nem hisz, hanem az állami banknak sem. Vannak, akik várhatóan újraindítják a korábban az MFB kérésére felfüggesztett felszámolást. Egyikük azt mondta, hogy az ügyben egy nemzetközi vádindítvány előkészítése folyik, de saját érdekeit sértené, ha részleteket árulna el arról, hogy pontosan ki ellen és milyen bűncselekmény gyanújával fogják benyújtani. Igaz, ezzel könnyen saját maguk alatt vághatják a fát, hiszen egy ilyen ügy kirobbanása miatt visszaléphet az üzlettől az MFB által említett befektető.