Viták a banki kódexek körül

Alapvetően egyetértenek a bankok a PSZÁF által készített javaslattal, hogy mi álljon az etikai kódexben, de a legfontosabb kérdésekben még folyik a vita. Az idő szorít, szeptember végéig kell elkészülnie a többek között az egyoldalú banki szerződésmódosításról szóló kódexnek, melynek a bankok önként alávetik magukat.

Most indulnak az igazi tárgyalások a kódexről, a felek megküldték egymásnak javaslataikat – a feladat most az, hogy megszülessen a kompromisszum a kérdésben. A két javaslat 70-80 százalékban megegyezik egymással, de lényegi kérdésekben még nincs meg az egyetértés.

A PSZÁF elkészült és bankoknak megküldött tervezete a teljes lakossági hitelezést átfogja. Legfontosabb célja, hogy az ügyfelek teljes egészében értsék és átlássák a hitelezési folyamatot, így tudják meghozni a fontos döntéseket. A tervezet megadja a bankoknak az egyoldalú szerződésmódosítás jogát, ennek azonban teljesen átláthatónak kell lennie. A Bankszövetség azonban úgy gondolja, hogy a felügyeleti és fogyasztóvédelmi szervek felé kell a bankoknak transzparensnek lennie, hiszen ők azok, akik értik is, amit látnak. Szerintük az ügyfeleknek nincs meg a kellő felkészültsége ehhez.

A bankok tágabb mozgásteret szeretnének maguknak szerződésmódosításoknál. Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke a hétfői Népszabadságban megjelent interjúban azt mondta, hogy az alapvető elveket kellene meghatározni, vagyis azt, milyen feltételek esetén módosíthatnak a bankok. Így nem kellene listákat összeállítani, melyek nyáron felháborodást keltettek az ügyfelek körében. Azzal érvelnek, ha egyértelműek a belső szabályok, a felügyeleti szervek könnyen ellenőrizhetik azok betartását. Fontos kérdés még a szimmetria, vagyis ha egy bank árat emel valamilyen indokkal, akkor ennek az indoknak a poítiv megváltozásánál kötelező lenne árat csökkenteni.

Hosszú vita

Az etikai kódex ötletét hosszú csatározás előzte meg a bankok és a kormány között. Az Országgyűlés még tavasszal fogadta el a bankok egyoldalú szerződésmódosítását korlátozó törvényt. A jogszabály kimondta, hogy a módosítás előtt hatvan nappal kell értesíteni az ügyfelet az addigi 15 nappal szemben. Módosítani csak az eredetileg meghatározott esetekben lehet, új díjat pedig nem vezethetnek be. A jogszabály július 15-től lépett életbe.

A Bankszövetség már az elfogadás előtt jelezte, hogy komoly hibák vannak a szabályozásban, szerintük a törvény a piacgazdaság alkotmányos elvével ellentétesen korlátozná a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát. Még arra is figyelmeztettek, hogy megdrágulhatnak a hitelek, mert a bank nem tud a várható változásokra rugalmasan reagálni.

A szabályozást a bankok egy része úgy próbálta megoldani, hogy listát állítottak össze, milyen esetekben módosíthatják a szerződést és ezt meg is küldték az ügyfeleknek. Ez nagy felháborodást keltett, mert olyan indokok is voltak, mint a dolgozók fizetése, hirdetési kiadások, it-beszerzések. A kormányfő cinikusnak minősítette ezeket a listákat és találkozóra hívta a bank vezetőit.

A találkozón a kormány és a bankok megállapodtak abban, hogy a pénzintézetek két hónapig, szeptember végéig felfüggesztik a szerződésmódosításokat, kivéve előre nem látható piaci folyamatoknál, amikor a PSZÁF-fal egyeztetve módosíthatnak. Ezt a két hónapot használják fel, hogy megfogalmazzanak egy etikai kódexet, melyet a bankok önként elfogadnak. Amelyik bank mégsem írná alá a kódexet, annak nevét nyilvánosságra hoznák. A PSZÁF ellenőrizheti a szabályok betartását, eljárást indíthat a kódex aláíróival szemben és szankciókat is alkalmazhatna. Bajnai viszont jelezte a megbeszélésen: ha nem sikerül kompromisszumos megoldást találni, a kormány újabb szabályozást készít elő.

Nekimennek a devizahiteleknek

Időközben egy másik kódex is készül a hitelezésről, a tárgyalások itt a Bankszövetség és az MNB között folynak. Ez kifejezetten a devizahitelezést szabályozná és a jegybank tervei szerint erősítené a forintalapú kölcsönök piaci szerepét erősítené.

A júliusban elkészült jegybanki tervezet szerint csökkentenék a felvehető hitel összegét, ez azonban a bankok szerint a hitelpiac befagyásához vezethet. A legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a havi részlet nem haladhatja meg az ügyfél nettó jövedelmének 30 százalékát forint- és 15 százalékát devizahitel esetében.

Felcsuti Péter Népszabadságban adott interjúja szerint nem elfogadható a forinthitelek piaci szerepének erősítése, "mivel ez alapvető funkciójukban kérdőjelezi meg a bankok működését, például abban, hogy képesek a saját működésüket önállóan szervezni és irányítani". Emiatt holtpontra jutottak a tárgyalások, és Felcsuti egyelőre nem látja, hogyan tudnának elmozdulni.