További Magyar cikkek
Hiába fogadott el idén már kétszer, egyszer májusban, egyszer pedig június végén a parlament adócsomagot, ráadásul az utóbbi a 2010-es adóváltoztatásokat tartalmazta, mégsem múlik el ez az ősz sem, hogy ne tárgyaljon egy újabb adócsomagot a parlament. Indoklással együtt közel száz oldalas adócsomagot nyújtott be a Pénzügyminisztérium az Országgyűléshez, amelyben bár nagy változtatásokat nem találunk, de néhány érdekes módosítás megbújik benne.
A lakosság széles rétegét érinti az a passzus, amely bátorítaná a hosszabb távú megtakarításokat. Jelenleg ugyanis akár kamatot kap valaki, akár részvények vagy más értékpapírok adásvételével nyereséget ér el, a kamatjövedelem vagy (tőzsdei) árfolyamnyereség után 20 százalékos adót kell leróni. Ez annyiban változna, hogy ha legalább három évig tartja valaki a megtakarítását, akkor csak 10 százalék lesz az adó, ha pedig minimum öt évre szól a megtakarítás (legyen az bankbetét, befektetési jegy, részvény, állampapír vagy más egyéb), akkor egyáltalán nem kell adót fizetni – amennyiben persze a parlament is jóváhagyja a salátatörvényt.
Két feltételt nem szabad elfeledni. Egyrészt akkor jár a könnyítés, ha a megtakarítás összege eléri a 25 ezer forintot. Másrészt a tartós pénzlekötési szándékot szerződésben kell rögzíteni a hitelintézettel, pénzügyi szolgáltatóval.
Ha a magánszemély 3 évre vállalja először, hogy nem nyúl a lekötött pénzéhez, és a három év lejárta után még legalább két évvel meghosszabbítja a szerződését a pénzügyi szolgáltatóval, akkor is jár a teljes adómentesség. Viszont ha 3 évre vállalta, hogy nem bántja a megtakarítását, mégis a három év lejárta előtt hozzányúl a pénzhez, akkor 20 százalékos adót lesz kénytelen leróni. Ha pedig öt évre szólt a vállalás, ám az öt év letelte előtt, de a három év letelte után kénytelen a megtakarításhoz nyúlni a tulajdonos, akkor 10 százalékos adót kell fizetnie a nyereség, kamat után.
A cégtulajdonosoknak azzal kedveskedne a kormány, hogy a tőzsdei ügyleteken elért jövedelmek adószabályaihoz közelítené a tőzsdén kívüli ellenőrzött tőkepiaci ügyletek reguláit. Az azokon elért nyereség után a mai 25 helyett 20 százalékos adót kellene fizetni, ráadásul az egyazon évben lebonyolított ügyletek veszteségeit és nyereségeit össze lehetne számítani, és így kellene megállapítani az adót.
A vállalkozások életét azzal könnyítené a kabinet, hogy egyrészt a veszteségelhatárolás igénybevételéhez ezentúl nem kellene az APEH jóváhagyását kérni. Másrészt pedig, a fejlesztési adókedvezmény kritériumain két ponton enyhítenének. Jövőre már a bérköltségre és létszámra tett vállalást nem csupán a beruházás megkezdése előtti adóévhez lehetne viszonyítani, hanem a beruházás előtti három adóév átlagához is. Valamint nem veszítené el a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó jogosultságát az a vállalkozás, amelyik az idén és jövőre nem képes teljesíteni a létszámnövelésre vagy bérköltségre tett vállalásait, és ezekben az években nem veszi igénybe a megítélt adókedvezményeket. A felfüggesztés ideje nem számít bele az adókedvezmény 10 éves időtartamába.
Vélhetően az újfluenza elleni hercehurca áll a hátterében annak a tervezett módosításnak, miszerint a munkahely (kifizető) által biztosított védőoltás adómentes juttatásnak minősülne már idén.
Az adótörvényeken még apróbb „ráncfelvarrást” is végezne az adócsomag, főként az uniós joghoz való igazodást célozva. Ezeken kívül az adótörvényeken átvezetik az új cégforma, az egyéni cég szabályait is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
