Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A napokban került a parlament elé az újabb, a nyáron elfogadott után inkább csak „ráncfelvarrásokat”, kisebb változtatásokat tartalmazó, igaz, indoklással együtt így is közel száz oldalas 2010-es adócsomag. A számos tervezett módosítás között akad egy, amely mögötti jogalkotói szándék nehezen érthető.
A szóban forgó passzus a társaságiadó-törvény 3. számú mellékletét egészíti ki azzal, hogy egy vállalkozás által egy másiknak véglegesen átadott pénzeszköz jövő év elejétől – a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült – költségnek, ráfordításnak minősül. Vagyis a pénzeszközt átadó vállalat költségként elszámolhatja a summát, csökkentheti vele a társaságiadó-alapját. Kivéve, ha a pénzösszeget úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságnak adja; a külföldi ellenőrzött társaság fogalma leegyszerűsítve az egzotikus szigeteken bejegyzett, valódi offshore cégeket takarja.
Példákon érzékeltetve ez a következőhöz vezet. Van két magyar cégből álló „cégcsoport”, az egyik vállalat nyereséges, a másik pedig legalább ekkora veszteséget mutat fel adott évben. A nyereséges cég a profitot még a mérlegkészítés, adózás előtt teljesen szabályosan átszivattyúzhatja a vele kapcsolatban álló másik, veszteséges magyar cégbe azzal a technikával, hogy végleges pénzeszközátadást valósít meg. Ekkor az eredetileg nyereséges cégnél eltűnik a társaságiadó-alap, és a veszteséges cég sem fizet egy fitying társasági adót sem, hiszen a kapott pénzeszköz nem üti ki teljesen a veszteségét. Ugyanez az eredmény akkor, ha a nyereséges magyar cégnek egy magas adókulcsú, de nem offshore országban van egy külföldi leányvállalata, amely veszteséges.
De ugyancsak megéri kihasználni a törvényes kiskaput akkor, amikor a magyar cégnek is jól megy, és jól megy annak a leány- vagy anyavállalatának, amelyik a magyarnál (jövőre 19 százalék lesz a magyar társaságiadó-mérték) alacsonyabb társaságiadó-kulcsot kínáló külföldi, de nem offshore státuszú országban működik. Ilyen például egy Nagy-Britanniában vagy (a hírnevével ellentétben nem klasszikus offshore-ország) Cipruson működő cég. Ekkor ugyanis az történik, hogy a termelődött nyereséget nem a 19 százalékos magyar kulccsal kell leadózni, hanem a profitot pénzeszközátadással átviszi a cég mondjuk a 10 százalékos adókulcsú Ciprusra, és az ottani, amúgy is nyereséges cég rója le a magyar vállalattól kapott pénzösszeg után a 10 százalékos adót.
Egy szó mint száz: a kormány által kezdeményezett változtatás kiskaput hozna létre a törvényben, az pedig elvileg minden magyar cég előtt nyitva állna. Lapunk által megkérdezett adótanácsadók szerint ha nem is minden magyar vállalat lát neki külföldi cég alapításának csak azért, hogy kihasználja a lehetőséget, de arra számítani lehet, hogy lesz egy sor vállalat, amely bizony él a törvényes eszközzel és lenullázhatja a magyarországi társaságiadó-alapját. Ez pedig sok milliárd, vagy sok tízmilliárd forint adóbevételtől rövidítheti meg a magyar államkasszát.
Javítani akartak
Az ügy előzménye a nyáron elfogadott, szintén 2010-es adócsomag. Jelenleg még érvényben van a társaságiadó-törvény azon két pontja, amelyek a társaságiadó-alapok módosító tételek között említik a pénzeszközátadást. Amely cég adja a pénzeszközt, annak az összeggel meg kell növelnie az adóalapját, amelyik cég pedig kapja, az csökkentheti az adóalapot. Így adózásilag semleges a pénzeszközátadás, ám ajándékozási illetéket le kell róni a tranzakció után. Ezt a mai szabályt helyezi hatályon kívül a nyáron elfogadott adócsomag, vagyis a pénzeszközátadással nem lehet majd korrigálni a két cég adóalapját, de ajándékozási illetéket sem kell fizetni utána.
Ez a lépés azonban bizonytalanságot okozott adószakértői körökben, mivel él olyan megítélés, hogy a pénzeszközátadás kivétele a korrekciós tételek közül végeredményben a tranzakció szempontjából nem eredményez adózásilag semleges helyzetet, hanem a pénzeszközt átadó felet adó terheli. Ezt igyekezhetett a pénzügyi tárca kijavítani azzal, hogy a végleges pénzeszközátadást ráfordításnak ismerné el, azonban adószakértők szerint a tervezett megoldás egy vonzó kiskaput is nyitna egyúttal.
Lapunk megkereste a Pénzügyminisztériumot, hogy mi motiválta a szóban forgó szabályváltoztatást, az egy kodifikációs hiba eredménye vagy szándékos lépésről van-e szó. A tárca válaszára várunk.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
