További Magyar cikkek
Azoknak áll nyitva a kapu december 31-ig, akik 1956-ban vagy azt megelőzően születtek és önként léptek be egy magánnyugdíjpénztárba. Durván 120 ezres személy a potenciális érintettek köre. Az, hogy kinek éri meg otthagyni a nyugdíjpénztárát, függ a munkaviszony hosszától, az eddig befizetett összegtől, a születési kortól, a munkaerőpiaci státusztól.
Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár és a Tárki közös modellje azt mutatja, hogy – általánosságban – azoknak a férfiaknak éri meg megtartani nyugdíjpénztári tagságukat, akik 1956-ban születtek, diplomával rendelkeznek és szellemi munkát végeznek. Ennél jóval népesebb azoknak a csoportja, akiknek szinte biztos, hogy megéri visszalépni az állami pillérbe: az 1952-ben született férfiak és nők, bármilyen végzettségűek és bármilyen munkát is végeznek; az 1953-ban és 1954-ben született férfiak és nők, akik érettségivel rendelkeznek és akár szellemi, akár fizikai munkát végeznek; az 1955-ben és 1956-ban született nők, akik alacsony képzettségűek és fizikai munkát végeznek. A többi érintett pedig – általában – szinte ugyanúgy jár a kétfajta rendszerben, nekik különösen érdemes utána járniuk, hogy mennyi nyugdíjra számíthatnak, ha maradnak a pénztárnál és mennyire, ha visszalépnek az állami pillérbe – ismertette az eredményeket Gál Róbert Iván, a Tárki programvezető kutatója.
A döntést megkönnyítheti az Évgyűrűk honlapján megtalálható kalkulátor, ott mindenki megadhatja azokat a főbb paramétereket, amelyek őrá jellemzőek és a nyugdíjszámításhoz kellenek. Az eredmények azonban eltérnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján megtalálható kalkulátorétól, mert más modellt használ, más feltételezésekre épül a két számológép – figyelmeztetett Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár igazgatótanács elnöke. Az Évgyűrűk kalkulátora például megkülönbözteti a más iskolai végzettségűeket, a más foglalkozásúakat, és így tovább, 56 társadalmi réteget hoz létre.
Figyelni kell arra is, hogy a döntést ne a múltbeli teljesítmény, adatok alapján hozza meg az érintett, hiszen eddig az állami nyugdíjrendszer jobban teljesített, de idén és jövő januártól több ponton is lényeges szigorításokat eszközöl az állam (13. havi nyugdíj megszüntetése, illetve feltételekhez kötött és csökkentett formában való biztosítása, a nyugdíjemelési képlet megváltoztatása, nyugdíjkorrekció elhalasztása, stb.), ez pedig az állami nyugdíjrendszer vonzerejét csökkenti.
Rossz döntéssel akár 5-10 százalékkal kisebb nyugdíjat kap majd a jövőben az illető, vagyis akár egy teljes havi járandóságtól esik el az, aki most visszalép az állami pillérbe teljesen, de kiderül, hogy nem kellett volna, vagy pedig fordítva, marad a nyugdíjpénztáránál, de jobban járna, ha otthagyná azt.