További Magyar cikkek
Az egy év óta folyamatosan csökkenő ingatlanbarométer értéke, ha nem is jelentős mértékben, de már növekszik, az ingatlanpiaci változások mértékét és irányát jelző indexe 1,54 százalékponttal, 35,4 százalékra növekedett az idei harmadik negyedévben. A gazdasági és pénzügyi válság negatív hatása alól lassan kikerülő ingatlanpiacra még mindig a stagnálás jellemző, de van esély arra, hogy belátható időn belül a gazdaság újbóli erősödésével, a lakosság fizetőképes keresletének növekedésével élénkül az ingatlanpiac – olvasható az Ecostat jelentésében.
A biztató jelek között említik, hogy októberben újraindult a lakásvásárlási hitelprogram, és ez gyorsíthatja a hazai ingatlanpiac fellendülését. Ugyanakkor megjegyzik, jóval alacsonyabb lesz az önkormányzatoknak nyújtott költségvetési támogatás és az egyéb bevételeik is csökkennek. Mindezek alapján jelentős fogyasztásra, ezen belül is jelentős ingatlan-beruházásra és ingatlan-fejlesztésre 2009 végéig, 2010 év elejéig nem lehet számítani.
A legnagyobb csökkenést az önkormányzatoknál mérték, itt a várakozások 3,46 százalékkal romlottak. Nem változott az ingatlanforgalmazók várakozása, míg a lakosság további jelentős visszaesést már nem vár az év következő időszakában. Legoptimistábbak jelenleg az ingatlanberuházók, akik 6,73 százalékpontos emelkedéssel javították igen alacsony ingatlan-konjunktúra indexüket, és így most 23,93 százalékos értéket értéken vannak.
Az ingatlanpiac szereplői 2009-re az Ecostat által előre jelzett átlagos éves (4,4 százalék) inflációnál differenciáltabb árváltozást prognosztizáltak. Legmagasabb árnövekedést (5,6 százalék) az építőanyagáraknál várnak. Az építési-szerelési tevékenységek (3,8 százalék), a munkaerő-költségek (2,2 százalék) és a tervezési díjak árai (2,5 százalék) alig nőnek, míg az építési telkek árai átlagosan 1,5 százalékkal csökkennek.
Lakossági ingatlanvásárlásra azoknál lehet számítani az elkövetkező hat hónapban, akik már régebben eltervezték, van készpénzük, illetve mernek hitelt felvenni. Többen felismerték ugyanis azt a vonzerőt, hogy most olcsóbban juthatnak a kívánt lakáshoz, ingatlanhoz, mint amikor nagy, illetve nagyobb az ingatlanforgalom és magasabbak az eladási árak.
Összességében a lakosság nem a következő hat hónapban kíván növekvő számban lakást venni. A lakosság többségének csökken a fizetőképes kereslete, szigorúbbak a hitelfeltételek, a magasabb deviza és forintkamatok hatására a következő időszakban sem javul a családok hitelfelvételi kedve és lehetősége. Jelentős mértékben akkor nő meg a lakásingatlanok forgalma, ha a lakosság vásárlóereje tartósan növekszik – írja az Ecostat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
