Kopits szerint a kormány rossz úton jár

2009.10.27. 16:15 Módosítva: 2009.10.27. 16:22
A jövő évi költségvetési törvény 125 milliárdos céltartaléka valójában alkudozási tartalék volt, amely azért szerepel a törvényjavaslatban, hogy az alkudozás áldozatává váljon – mondta Kopits György a Költségvetési Tanács elnöke a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságában. Az államadósság a GDP 80 százaléka körül fog stabilizálódni.

A jövő évi költségvetésben található 125 milliárd forintos céltartalékát a kormány azért építette a törvénytervezetbe, hogy az a költségvetési alkudozás áldozatává váljon – fogalmazott a költségvetési bizottság ülésén Kopits György, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Napi Gazdasági tudósítása szerint. Az Indexen minapi cikkünkben írtunk arról, hogy a kormány pár hét alatt a céltartalék minden forintját megcímkézte, illetve elköltötte, sőt, még jobban leapasztotta a tartalékokat.

A stabilitási, az általános és a kamatfizetési tartalékokat a kormány meg kívánja őrizni, mivel a jövő év gazdasági folyamataiban vannak bőven előre nem látható kockázatok – ezek kezelésre fel kell készülni – reagált Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára Kopits szavaira. Ugyanakkor a 125 milliárd forintos céltartalékot azért építette a kormány a költségvetési tervekbe, hogy a jövő évi bérkorrekció fedezetét - a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások lezárása után - megteremtse – mondta válaszában az államtitkár .

A Költségvetési Tanács középtávú előrejelzései jelentősen eltérnek kormány várakozásaitól: a KT szerint mind 2011-ben, mind az azt követő évben a hiánytúllépés elérheti a GDP 0,7 százalékát, elsősorban az MNB jövő évi átértékelődési vesztesége, valamint a vártnál alacsonyabb adóbevételei miatt. Az államadósság szintje emiatt a GDP 74-75 százalékán stabilizálódik, ami a környező országokhoz mérten igen magas, ráadásul az önkormányzatok adóssága ezt a mutatót a GDP 80 százalékára tolja fel – mondta Kopits György.

Kopits újfent bírálta, hogy az MSZP és a kormány kivenné a közpénzügyi törvényből az állami cégek veszteségének elszámolásának szabályait, vagyis azt mégsem kellene az államháztartás pénzforgalmi hiányaként elszámolni. (Erről a próbálkozásról másik cikkünkben szintén beszámoltunk.) Kopits rámutatott, hogy ez visszalépés lenne a trükközések felé - emiatt nem indokolható az szakmailag. Ilyen döntés tovább rombolná magyar fiskális politika hitelességét.

Kopits szerint a hitelesség visszaszerzése maximális elszántságot követel a kormánytól. Magyarország hasonló helyzetben van mint '80-as években ÚJ-Zéland. Akkor ott a kormány válasza a gazdasági problémákra, a jóléti rendszer karcsúsítása, az adórendszer egyszerűsítése, illetve az államháztartás működésének átvilágítása volt. Érdemes az akkori példából tanulni - tette hozzá a Költségvetési Tanács elnöke.