Éjszakába nyúlhat a 2010-es költségvetés legfontosabb szavazása

Maratoni, az előzetes menetrend szerint reggel kezdődő és éjszakába nyúló szavazást tart holnap az Országgyűlés, amikor is a 2010. évi költségvetés legfontosabb szavazását ejtik meg a honatyák. A képviselők a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról mondanak véleményt, ezzel meghatározzák a büdzsé legfontosabb számait, így a hiány mértékét, a kiadási és bevételi főösszegeket, a minisztériumi keretszámokat.

Ezt követően már csak az egyes tárcákon belül lehet átcsoportosítani, a pénz minisztériumon belüli mozgatásáról három hét múlva szavaznak a képviselők, a büdzsé zárószavazása pedig november végén jöhet.

Az egész napon át tartó procedúra javarészt a Fidesznek és a KDNP-nek köszönhető. A két ellenzéki párt képviselői módosító indítványok százaival árasztották el a Házat, összességében ezernél is jóval több indítványt adtak be ezen két párt tagjai. A jelek szerint mindhiába: a kormány által támogatott javaslatok listáján nincs egyetlen egy fideszes vagy kereszténydemokrata honatya kézjegyével ellátott iromány, márpedig a szokásrend szerint nagy valószínűséggel a kormány által támogatott listán szereplő javaslatok többséget kapnak a parlamentben, az azon nem szereplők közül legfeljebb pár kormánypárti indítvány képes még átcsúszni a rostán, a többi javaslat pedig elvérzik.

Így arra lehet készülni, hogy az összesen másfélezer indítványból mindösszesen kéttucatnyi kaphat többséget, azokat fogják beépíteni a kormány által elkészített és szeptember közepén a parlamenthez benyújtott büdzsétervbe. Közöttük van négy nagy pénzösszeget megmozgató iromány is. Sőt, találunk három SZDSZ-es, a kormány által elfogadásra ajánlott javaslatot is – ez lehet az ára annak, hogy a szabad demokraták a szocialisták és a kormány mellé álljanak a holnapi embert próbáló procedúrában.

Nagyobb volumenű javaslatok

Az elmúlt hetek alkudozásainak egyik eredménye, hogy a gyermekétkeztetés normatíváját jövőre mégsem harmadolják meg, marad az idei összeg, sőt, egy kicsit ki is bővítik az ingyenes vagy kedvezményes óvodai, iskolai étkeztetésre jogosultak körét. Ez a kormány tervéhez képest 17 milliárd forintos pluszkiadást jelent. Ennek a pénznek a döntő részét a céltartalék csökkentésével „teremtik elő”.

Az egészségügy jövőre 38 milliárddal fog többet kapni a kormány első szándékához képest. Ebből 16 milliárdot szintén a céltartalék megcsapolásával biztosítanak, 22 milliárd forint pedig valami homályos bevételnövekedésből jöhetne – amiről a Költségvetési Tanács szakértői gyakorlatilag kimondták, hogy fiktív bevétel.

Szanyi Tibor örülhet, a távhő jövőre az 5 százalékos szuperkedvezményes áfakörbe kerül, ezzel 18 milliárd forintról mond le a költségvetés, úgy, hogy megint a céltartalékból vesznek el ennyit.

A céltartalék a kárvallottja a negyedik nagyobb horderejű pénzmozgatásnak: az önkormányzatoknál dolgozó közszolgák bérkiegészítésére 22 milliárd forintot emészt fel, az összeget úgy teremtené elő a szocialista honatyák által beadott és holnap szinte biztosan elfogadandó javaslat, hogy közel 42 milliárdot von el a céltartalékból, de 20 milliárddal emeli a stabilitási tartalékot. (A négy említett javaslat lényegében lenullázza a céltartalékot, erről nemrég írtunk.)

Jól lobbiztak

A többi szocialista képviselő vagy egy parlamenti bizottság által beadott, esélyes indítványok között több olyant találunk, amely nem valamely feladatra általánosan kíván plusz forrást biztosítani, hanem csak egyetlen szervezet apanázsát dobja meg. Ilyen például az, amelyik Várpalota és régiójának tartozásából engedne el 73 millió forintot (az elmúlt években amúgy évi sok tíz-, esetleg pár százmillió forintot már elengedett a parlament a szóban forgó régió adósságából), egy másik a Kárpát Medencei Magyar Képviselők Fórumának támogatását emeli meg 45 millió forinttal, egy harmadik a PANKK-programot tartja életben 100 millió forinttal, egy negyedik a Gyermek Labdarúgó Szövetség támogatására fordítana 200 millióval többet az előzetes tervnél.

Van pár olyan kisebb összeget megmozgató indítvány is, amely az ország egészére kiterjedő feladatok ellátását igyekszik az előzetes tervhez képest megkönnyíteni. Így emelnék az alapfokú művészeti oktatás normatíváját (900 millió pluszkiadás), biztosítanák azt, hogy legalább szinten maradjon a kéttannyelvű oktatás normatívája (300 milliós kiadásnövekmény), és 1 milliárddal többet emészt fel a ppp-konstrukcióban épült kollégiumok, egyetemek, főiskolák bérleti díja is.

Az elvonást csak enyhítik

A kormány sok milliárd forinttal kívánt kevesebbet fordítani a fogyatékosok támogatására, benne az őket képviselő szervezetek támogatására, a fogyatékosok után az óvodáknak, iskoláknak, más fejlesztő intézményeknek járó normatívára, a fogyatékosok foglalkoztatását bátorító támogatásra. Az elvonást csak mérsékelni tudja két elfogadásra esélyes indítvány. Az SZDSZ egyik indítványa a korai fejlesztés évi normatíváját 230 ezerről 240 ezer forintra emelné (összesen 36,5 millió forinttal nagyobb kiadás az állam szintjén), a szocialisták pedig a fogyatékosok szervezeteinek támogatását 260 helyett 360 millió forintban állapítanák meg.

Találunk két másik, a szabad demokratáktól jött javaslatot is az elfogadásra esélyes indítványokat felsoroló listán. Az egyik eredményeként 3 milliárd forinttal több pénz jutna a közoktatásban informatikai fejlesztésekre, a másik pedig 200 millió forint pluszt adna az információs társadalom kiteljesítésének elősegítésére.

Nincs minden rendben

A javaslatok nagy része a költségvetési hiányt valójában növelné, hiába tűnik úgy formailag, hogy egyensúlyos javaslatokról van szó, szűrhető le a Költségvetési Tanács nemrégi értékeléséből. Különösen az egészségügynek biztosítandó 38 milliárdos plusz forrásból a 22 milliárdos fiktív bevételnövelés veszélyeztetné a hiány mértékét.