Újabb IMF-feltételt sérthetünk meg

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) negyedévente vizsgálja azt, hogy betartjuk-e a tavaly ősszel kapott 20 milliárd eurós mentőcsomagért cserébe tett vállalásainkat. Küszöbszinteket kell abszolválnunk a jegybank tartalékainak összegénél, plafon van érvényben az államadósság szintjére, de nem mennyiségi jellegű kritériumokat is ki kell pipálnunk, például ütemezetten kell javítani a pénzügyi szabályozást. A költségvetés terén két mutatót kell hoznunk: nemcsak az éves hiánycélt kell teljesíteni, de a negyedévenkénti úgynevezett elsődlegesegyenleg-terven belül is kell maradnunk.

Eddig jók vagyunk, de

Az IMF-fel egyetértésben a kormány meghatározta, hogy március, június, és szeptember végén mekkora mínuszt mutathat legfeljebb az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások és a kamatbevételek nélküli – leegyszerűsítve a kormány valódi gazdálkodási teljesítményét mérő – egyenleg. Az első három negyedéves lécet megugrottuk.

Ennek az elsődleges szaldónak december végére pedig tetemes, 220 milliárd forintos pluszt kell mutatnia. Ez van érvényben már május óta, és az IMF-vezetőség a rendes felülvizsgálatról készített beszámolót elfogadva két hete ezt változatlanul hagyta (a PM oldalán közzétett dokumentumok közül a technikai egyetértési megállapodás rész tartalmazza a számszerű kritériumot). A Pénzügyminisztérium mindezidáig éves prognózisában azt is valószínűsítette, hogy ezt sikerül elérni, azonban a legutóbbi előrejelzésében közzé tett szám már nem teljesíti a feltételt. A pénzügyi tárca most úgy becsüli, hogy év végén 167 milliárd forintos többlet halmozódik fel az elsődleges egyenlegben.

Ezt a számot azonban az IMF-feltétel teljesítésének vizsgálatánál korrigálni lehet azzal a 30 milliárddal, amelyet az állam még év elején az FHB tőkeemelésére fordított. Így aztán ha beigazolódik a PM várakozása, akkor a 220 milliárdos szinttel szemben 197 milliárd fog szemben állni.

A kormány beletörődik

Egyrészről, az évből még három hónap hátra van (a szeptemberi az utolsó rendelkezésre álló költségvetési egyenleg), elméletileg pedig a 23 milliárd forint nem egy olyan nagy különbség, amit ennyi idő alatt ne lehetne ledolgozni. Másrészről azonban, minden eddigi adat azt mutatta, hogy nagyon feszes gazdálkodást kell érvényesítenie a PM-nek a többi minisztériumnál és állami intézménynél azért, hogy meglegyen a másik mutatószám, a GDP-arányában mért 3,9 százalékos államháztartásideficit-cél.

Mindenesetre a pénzügyi tárca most úgy látja, nem lesz meg a kellő mértékű többlet az elsődleges egyenlegben,. de erre nem úgy reagál a kormány, hogy újabb szigorítást hajt végre. A PM a már eddigi takarékossági intézkedéseken felül újabbat nem kíván végrehajtani, hanem lényegében nyugtázza, hogy nagy eséllyel nem tudjuk betartani az IMF-nek tett ígéretünket.

A helyzet azért pikáns, mert október elején derült ki: az akkori Gyurcsány-kormány a Magyarországot ősszel megrengető pénzügyi válság elől menekülve hiába vállalta a Valutaalap felé azt, hogy 2008-ban 3,4 százalékos hiányt produkál, pár hete bebizonyosodott, hogy 3,8 százalékos deficitet tudtunk csak felmutatni.

Az IMF nem válaszol

Lapunk megkereste az IMF magyarországi küldöttjét azt firtatva, hogy a Valutaalap ragaszkodik-e az idén december végi 220 milliárdos elsődlegesegyenleg-feltételhez, von-e valamilyen szankciót maga után, esetleg az IMF valamilyen plusz elvárást fogalmaz-e meg, ha nem teljesítjük a kritériumot. Ugyancsak szerettük volna megtudni a szervezet álláspontját a tavalyi hiánycél-túllépés ügyében. És arról is megkérdeztük az itteni küldöttet, hogy nyomon követik-e a közpénzügyi csomag körüli, a kormány és a Költségvetési Tanács közötti pengeváltást, és az előírások betartását fontosnak tartják-e. (A közpénzügyi csomag tavaly év elején elhalni látszott, azonban ősszel, forrásaink szerint részben az IMF nyomására is újra feléledt és így sikerült törvényt elfogadni az állami pénzügyek szabályairól és a Költségvetési Tanács felállításáról.)

Az IMF itt tartózkodó tisztségviselője azonban nem kívánt válaszolni lapunk kérdéseire, arra hivatkozva, hogy – a normál rendnek megfelelően – novemberben újra hazánkba látogat az IMF tárgyalódelegációja, hogy értékelje az ország teljesítményét és áttekintse a kritériumok teljesítését.

Elnézőek lehetnek

Forrásaink arra mutatnak rá, hogy könnyen lehet, az IMF szemet huny a tavalyi hiánycél elvétése és az idei év végi elsődlegesegyenleg-kritérium megsértése felett, amennyiben az idei teljes deficit nem haladja meg GDP-ben mérve a vállalt 3,9 százalékot. A kamatkiadások az eddig gondolt szinttől elmaradhatnak, ez pedig felmentést adhatna a kormánynak arra, hogy olyan feszes gazdálkodást folytasson (hiszen az elsődleges egyenleg lényegében ezt méri), mint korábban előirányozta, ha összességében a hiányterv nem sérül.

Az esetleges engedékenység mögött állhat az is, hogy Magyarország megmentése fontos projekt az IMF számára és a washingtoni székhelyű szervezet is érdekelt a sikerben.