Csökkentek a reálkeresetek

A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,8 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva - olvasható a KSH legújabb jelentésében. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-szeptemberben átlagosan 2 millió 664 ezer volt. A költségvetési szférában 744 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 831 ezren dolgoztak. Ez négy százalékos csökkenést jelentett.

A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 2,9 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8 százalékos volt a létszámcsökkenés.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 300 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 199 500 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,2 százalékkal haladták meg az előző év január-szeptemberit. Ezen belül a versenyszférában 4,7 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 6,9 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,3 százalék), az építőipar (5,5 százalék), valamint a szállítás, raktározás (5,4 százalék) január-szeptemberi keresetei.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első kilenc hónapjában átlagosan 3,7 százalékkal haladta meg az előző év január-szeptemberit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,2 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy - a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként - a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 900 forintnak felelt meg (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 300 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154 600 forint). A nettó kereset így átlagosan 1,8 százalékkal volt magasabb az előző évinél, ezen belül a versenyszférában 4,3 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,2 százalékos csökkenés jelentkezett. 2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt rendre meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését. A 209 000 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,8 százalékkal haladta meg az előző év január-szeptemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0 százalékot tett ki.

Samu János, a Concorde makroelemzője szerint az átlagkeresetek alakulását erősen meghatározza az adótörvények változása, ugyanakkor jövőre enyhe bérnövekedés jöhet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!