Negyedévekkel maradunk le a válság végéről
További Magyar cikkek
A globális folyamatokhoz képest nálunk a gazdaság fellendülése, növekedése csak negyedévekkel később tud beindulni – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatóján, amelyen a stáb tagjai ismertették a negyedévente készülő elemzés, az Inflációs Jelentés főbb pontjait. Bár a javuló nemzetközi környezettel összhangban az elmúlt negyedévekben a hazai exportértékesítések már emelkedtek, a belföldi kereslet erőteljes visszaesése továbbra is a GDP csökkenésében jelentkezik.
Az állami kiadások szükségszerű kiigazítása, az ország sérülékenysége miatt kényszerűen óvatos monetáris politika, illetve a bankszektor visszafogott aktivitása miatt a belső kereslet tartósan visszafogottan alakulhat, ezért a magyar gazdaság újbóli növekedésére – a fejlett európai és régiós gazdaságoktól elmaradva – csak 2010 közepétől számítanak a stáb tagjai. Először pedig csak a 2011-es év lesz, amelynek egészében bővülés lesz idehaza. 2010-ben 0,6 százalékos gazdasági zsugorodásra, rá egy évre pedig 3,4 százalékos GDP-növekedésre számít az MNB.
A nehéz kilábalással függ össze, hogy tartósan alacsony inflációs környezet alakulhat ki Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs előrejelzése szerint az idei évben 4,2 százalékos, jövőre, éves átlagban 3,9 százalékos, míg 2011-ben 1,9 százalékos infláció várható. A júliusi indirekt-adó (pl. áfa) emeléseket követően a várakozásoktól elmaradó árszintemelkedés figyelhető meg. Ez a folyamat a recesszió egyre erőteljesebb árleszorító hatására utal. Az előző években magas szinten alakuló piaci szolgáltatások szektor inflációjának lassulása az elmúlt negyedévekben egyre markánsabbá vált. Csökkenő tendencia figyelhető meg a bérnövekedés ütemében, olyan ágazatokban is, amelyekre ez korábban nem volt jellemző. Mivel a gazdaság visszaesése várhatóan hosszútávon fegyelmezi az ár- és béremelési törekvéseket, ezért tartósan alacsony inflációs környezetre számíthatunk.
Aggódnak a hiányért
Az MNB, finoman bár, de szkeptikus a költségvetési hiánycélok teljesítését illetően. A stáb alap előrejelzése szerint idén minimálisan magasabb, 4 százalékos lehet a GDP-arányos hiány a 3,9 százalékos cél helyett. Jövőre nagyobb felüllövésre számít pontbecslésében a jegybank, 3,8 százalékos tervhez képest inkább 4,3 százalékos deficit jöhet össze.
A szakértők azonban megjegyzik, hogy idén van esély arra, hogy egyedi, főként adminisztratív eszközök segítségével mégis eléri a kormány a hiánycélt, ám ez a jövő évi tervet még kevésbé teszi elérhetővé.
2011-ben pedig nagy a differencia a kormány és a jegybank államháztartási prognózisa között. A kabinet 2,8 százalékot ígér, az MNB stábja 4,3 százalékon maradó hiányt lát valószínűnek.
A jegybank kitért arra is, hogy közel a GDP 3 százalékának megfelelő az állami vállalatoknál évek alatt felhalmozódott adósság, a múltbeli tapasztalatok alapján pedig ennek legalább egy részének átvállalása esélyes a választási évben vagy évekre elhúzva. Így pedig még nagyobb lenne a deficit 2010-2011-ben. De ennek nem feltétlenül kell így lennie, a vállalatok még elvegetálhatnak a mostani adósságszinttel, minden kormányzati szándék kérdése.