Jövőre lesz még 200 kilométer sztrádánk

Több szakaszon négy autópálya építése fejeződik be 2010-ben, ezek átadása nagyjából kétszáz kilométerrel növeli a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat hosszát. Idén egyetlen avatás lesz gyorsforgalmi úton: megépül az M7-esen a Pusztazámor-Tárnok csomópont második fele (az elsőt még 2000-ben adták át), ezt a napokban helyezik forgalomba.

Az állami sztrádaberuházó NIF Zrt. az idei 240 milliárd forint után jövőre várhatóan 340 milliárd forint körüli összeget költ hazai forrásként a gyorsforgalmi és a közutak, valamint a vasúthálózat fejlesztésére. A NIF beruházásában, illetve ppp-fejlesztésekkel 2002 óta nagyjából 600 kilométernyi autópálya épült, vagyis 2010-ben körülbelü harmadával nő a szocialisták (részben szabad demokratákkal közös) kormányzása idején átadott autópályák hossza. Az intenzív fejlesztési program eredményeként a hazai gyorsforgalmi úthálózat a hét évvel ezelőtti nem egészen 500 kilométerről több mint 1100 kilométeresre bővült (igaz, ebbe az autópályák mellett az autóutakat is beleszámítják), és jövőre megközelíti az 1300 kilométert (ez a sokszor példaként emlegetett horvát sztrádaépítési programnál is nagyobb fejlődést jelent).

Sztrádán Európa kultúrájának szívébe

A jövőre elkészülő leghosszabb új útszakasz a ppp-konstrukcióban megvalósuló gyorsforgalmi út, a Dél-Dunántúlra vezető M6/M60 autópálya lesz. Az utat Dunaújváros és Szekszárd között a Bilfinger és a Porr alkotta konzorcium, a Szekszárd-Bóly-Pécs nyomvonalon a Strabag és a Colas alkotta konzorcium építi és fogja üzemeltetni az építkezés kezdetétől számított harminc évben. Az előbbi útszakasz a 2008-as jelenértéken számolva nettó 119,6 milliárd forintba, utóbbi 266 milliárd forintba kerül; ebbe nemcsak az építés, hanem a majdani üzemeltetés költsége is benne van (a pénzt a harminc év alatt fizeti ki a magyar állam).

A 140 kilométeres tolnai és baranyai sztráda – amely átadása az utolsó régióközpontot, a jövőre Európa kulturális fővárosának számító Pécset is beköti a magyarországi gyorsforgalmi úthálózatba – március végére készül el; itt lesznek az első autópálya-alagutak az országban, egy rövid szakaszon négy is (részben ez indokolja a 266 milliárdot költséget). Az autópálya átadása vélhetően csak néhány héttel előzi meg a 2010-es országgyűlési választásokat, ám a kampányban és a választás eredményében - a pártok jelenlegi támogatottsági adatai alapján - vélhetően sokkal kisebb szerepe lesz a sztrádák építésében, mint négy évvel ezelőtt volt.

25 kilométeres rövidítés

Szintén tavasszal – a NIF tájékoztatása szerint májusban – készül el a főváros környéki M0-s körgyűrű keleti szakaszát Gödöllővel összekötő M31-es autópálya. Ez lehetővé teszi, hogy az M3-as és a dunántúli autópályák, illetve az M5-ös közötti forgalom nagyjából húsz kilométerrel rövidebb úton közlekedhessen.

Ezt a kétszer kétsávos, 110 kilométer/órás sebességgel használható utat a Colas Hungária vezette konzorcium építi, a 12,4 kilométeres szakasz 21,8 milliárd forintba kerül (és megépül április végére az M0-s keleti szektorához kapcsolódó úgynevezett rákospalotai határút, ez a bő 2 kilométeres szakasz a főváros XV. kerületét köti össze az elkerülővel). Az M31-es építését részben európai uniós forrásból, még az első fejlesztési tervhez kapcsolódó kohéziós alapból finanszírozzuk.

További négy-öt kilométerrel lerövidíti, és kényelmesebbé is teszi a körgyűrű déli szakaszának a használatát a Duna bal (pesti) partjától, az 51-es úttól az M5-ös gyáli csomópontjáig épülő új, kétszer háromsávos M0-s. Erre azért van szükség, mert az M5-ös két oldalán nem egymás folytatásában épült meg az M0-s. Az évek alatt a tervekhez képest kijjebb került a keleti – a 4-es és a 3-as főút érintésével az M3-asig vezető – szakasz, amelyhez ez az új szakasz csatlakozni fog. Ezt a nettó 9,7 milliárd forintért épülő, 85 százalékban európai uniós támogatásból megvalósuló 6,3 kilométert 2010 végére kell átadnia az Euroaszfalt vezette konzorciumnak.

Nyárvégi öröm Szegeden

Befejeződik augusztus végére a Szegedet északról elkerülő, a román határ irányába vezető M43-as autópálya építése is Makóig. Ez jelenleg csak az M5-ös és az 5-ös főút között van készen, idén kellett volna átadni az 5-ös és a 47-es közötti szakaszát, ám a beruházás csúszik; március végére is csak a csongrádi útig vezető szakasz készül el.

A teljes hosszábban kétszer kétsávos plusz leállósávos, nagyjából 32 kilométeres gyorsforgalmi utat három szakaszra bontva építik. Ezek összes költsége eredetileg 57,2 milliárd forint lett volna, ám ezt a tételt minden bizonnyal csökkenti, hogy az 5-ös és a 47-es közötti szakasz csúszása miatt az ottani kivitelezőnek kötbért kell fizetnie.

Szintén jövő augusztus végére kell elkészülnie a majdani M4-es út nyomvonalán a 4-es főút kisújszállási elkerülőjének. Azt a 11,3 kilométeres szakaszt az osztrák érdekeltségű Porr Építő Kft. és a tulajdonában álló Teerag-Asdag konzorciuma építheti 6,3 milliárd forintért.

Tovább kelet felé

A jövő évi csaknem kétszáz kilométernyi sztráda átadása mellett körülbelül 110 kilométeren kezdődik új gyorsforgalmi utak építése - közölte kérdésünkre Reményik Kálmán, a NIF vezérigazgatója. Az állami sztrádaberuházó tervei szerint jövőre hét gyorsforgalmi útszakaszon kezdődik építkezés, további tíz szakasznak a tervezése szerepel a NIF 2010-es programjában.

Két keleti autópálya építése folytatódik jövőre. A Dél-Alföldön megkezdik az M43-es építését Makó és a román határ között, ez a 23,1 kilométeres útszakasz kétszer kétsávos sztráda lesz. Az útépítést, akárcsak az M43-es most épülő szakaszainak az elkészítését, részben uniós támogatásból finanszírozzák.

Az M3-as, Veres János ügyes módosító indítványa nyomán végig autópályaként épül tovább nagyjából 45 kilométeren Vásárosnaményig. Eredetileg csak a 49-es útig lett volna kétszer kétsávos autópálya, onnan 11 kilométeren kétszer egysávos autóútként épült volna - de a műtárgyakat a majdani teljes szélességre tervezve építették volna -; a változtatás nagyjából 30 százalékkal növeli a költségeket (a becsült forgalmi adatok szerint egyébként legkorábban 2017 körül lett volna indokolt a kétszer két sávos kiépítés).

Autópálya Vácra

A főváros agglomeráció egyik legforgalmasabb útjának, a Vácig vezető M2-esnek a szélesítése is megkezdődhet jövőre. A NIF tervei szerint egy húsz kilométernyi meglévő útpályát építenek át kétszer kétsávosra, valamint megépítenek Dunakeszinél és Sződligetnél nagyjából hét kilométernyi bekötőutat. Emellett jövőre folytatódik az M9-es építése a szekszárdi hídtól keletre, az 51-es és az 54-es út között.

A gyorsforgalmi mellett jelentős vasúti és közúti fejlesztések is indulnak jövőre. A vasútiak közül kiemelhető egyebek mellett az, hogy vágányépítési munkák kezdődnek a Szajol-Kisújszállás-Püspökladány és a Kelenföld-Tárnok vonalon. A közutas tervek között szerepel a 86-os főút vasi szakaszának megerősítése, két Ipolya-híd építése, a 31-es út Pest megyei szakaszának burkolaterősítése, valamint a Csepel-szigeti gerincút első szakaszának megépítése.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!