Nyugdíjváltás: már csak két hét maradt

Egy nyáron elfogadott törvénymódosítás értelmében az idén év végéig 53. életévüket betöltő személyek, akik önszántukból léptek be valamely magánnyugdíjpénztárhoz, jelezhetik a pénztáruknak, ki szeretnék használni az alkalmat és visszaléphetnek teljesen az állami nyugdíjrendszerbe. Nem kell mást tenni, mint a pénztárhoz – később bizonyítható módon, tehát például tértivevényes levélben – el kell küldeni írásos nyilatkozatukat. Nincs formanyomtatvány, általában a pénztárak a visszalépési lehetőségről tájékoztatták ügyfeleiket, a levélben pedig elküldték azt a nyomtatványt is, amelyen meg lehet tenni a nyilatkozatot, de a pénztárak honlapjáról is le lehet tölteni a dokumentumot.

A pénztárnak nyolc napja van arra, hogy a kérelmet átnézze. Ha mindent rendben talál, értesíti ügyfelét, hogy elfogadta a nyilatkozatot, majd lerendezi az állammal a dolgát: az ügyfél nála levő vagyonát átadja az államhoz, erre pedig hatvan napja van.

Az is visszaléphet az állami pillérbe teljesen, aki már nyugdíjas, de magánnyugdíjpénztári tag volt, és pénztárától egyösszegű kifizetést kapott. Neki az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás összegét a visszalépési kérelem benyújtásától számított 30 napon belül vissza kell fizetnie magánnyugdíjpénztárának (vagy ha az már jogutód nélkül megszűnt, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek). A pénztárnak ezután, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül át kell utalnia az összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az átutalt összeg beérkezését követő hónap utolsó napjáig intézkedik a nyugellátás összegének a megállapítás időpontjára visszamenőleges, az időközben végrehajtott nyugdíjemelések figyelembevételével történő módosításáról.

Sokan – ahogy általában a magyar – az utolsó pillanatra hagyták a döntést. Becslések szerint 120-130 ezer fő inthetne búcsút a magánnyugdíjpénztárának, de eddig közülük csak minden harmadik személy élt a lehetőséggel. Holott korábbi számítások szerint, bármilyen jól is alakultak eddig idén a pénztári hozamok, csak keveseknek éri meg nyugton maradni. A Tárki és az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár felmérése szerint gyakorlatilag csak azoknak a férfiaknak éri meg megtartani nyugdíjpénztári tagságukat, akik 1956-ban születtek, diplomával rendelkeznek és szellemi munkát végeznek. Ennél jóval népesebb azoknak a csoportja, akiknek szinte biztos, hogy megéri visszalépni az állami pillérbe: az 1952-ben született férfiak és nők, bármilyen végzettségűek és bármilyen munkát is végeznek; az 1953-ban és 1954-ben született férfiak és nők, akik érettségivel rendelkeznek és akár szellemi, akár fizikai munkát végeznek; az 1955-ben és 1956-ban született nők, akik alacsony képzettségűek és fizikai munkát végeznek. A többi érintett pedig – általában – szinte ugyanúgy jár a kétfajta rendszerben, nekik különösen érdemes utána járniuk, hogy mennyi nyugdíjra számíthatnak, ha maradnak a pénztárnál és mennyire, ha visszalépnek az állami pillérbe.

Nagy a tétje a dolognak: helytelen döntés esetén akár egyhavi nyugdíjnak megfelelő összegtől is eleshet az, aki annak ellenére is marad a magánnyugdíjpénztáránál, hogy számára egyértelműen megéri visszalépni a teljesen az állami pillérbe. (A magánnyugdíjpénztári tag az államtól is kap majd nyugdíjat, de csak 75 százalékát annak a nyugdíjnak, amelyet akkor kapna, ha nem lenne magánnyugdíjpénztári tag. Az 53 éves vagy annál idősebbeknek tehát azt kell kikalkulálniuk, a nyugdíj egynegyedét el fogja-e érni nagy valószínűség szerint az az összeg, amelyet a magánnyugdíjpénztárától kap, ha marad.)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!