Michelle Wild vagy az ölelkező Gyurcsány-Orbán?

Levélírónk szerint a legszebb magyar védett virágok egyike a Colchicum hungaricum, magyar nevén a magyar kikerics. Eddig a kétforintosok használóinak okozott esztétikai élményt, de miután március 1-jétől már nincsenek forgalomban az egyesek és a kettesek, legfeljebb a jegybankba vissza nem vitt példányokon gyönyörködhetünk a virágban. Ha szeretné továbbörökíteni a kikericset, nyomjon tízest, ha fél, hogy a kikerics ártó szelleme miatt a végén még ezt a kétszázas érmét is bevonják, nyomjon egyest.

Szerepelt már érmén híd, az egykori ötvenfillérest az Erzsébet híd karcsú pilonjai, oszlopfői vagy micsodái díszítették. Széchenyinek saját bankjegye már van, a hídja viszont most kerülhetne először forintérmére. A bársonyos reformok korában ezzel is adózhatnánk a reformkor emlékének, a híd egyébként is egy szép szimbólum, bármilyen politikus bármilyen alkalomra mondott bármilyen beszédének jolly jokerként használható eleme. Hídemberek előre, fel a tízesre, hídiszonyosok válasszák bátran az egyest.

Vegyük fel a beste szlovákok által csúful arcunkba vágott eurókesztyűt, és vágjunk vissza a mi házilag barkácsolt eszközeinkkel: vezessük be mi is az eurót 2009-ben, legalábbis díszítsük a magyar euróval az új kétszázast. Bár a javaslattevő nem írta meg, pontosan mire gondol, mi egy olyan, kvarcórákban használt elemmel működő kétszázast látunk lelki szemeink előtt, amelyben egy visszaszámláló működik, amit minden egyes konvergenciaprogram benyújtásakor aktualizálni lehet. Igaz, így kicsit drágább, de a világon egyedülálló érménk lenne. Ha máris szeretne eurót, válassza a tízest, ha olcsó kétszázasra vágyik, egyessel szavazzon!

Az állami beruházások tökéletes prototípusa az Országház épülete: már 1843-ban országgyűlési bizottság foglalkozott azzal, hogy fel kellene építeni a haza házát, így nem csoda, hogy 1885-ig kellett várni az első kapavágásra a mostani Kossuth – akkori Tömő – téren. A beruházás tizenhét évig tartott, a tervezett kilencmillió forint (18,5 millió korona) helyett 38 millió aranykorona volt az építkezés végső költsége. Igaz, cserébe szép lett, monumentális, két házra (alsó és felső) elegendő. Talán túl nagy is egy kétszázas érmére – ha így gondolja, szavazzon egyessel, ha szereti a nagyot és szépet, válassza a tízest.

Élő embert ugyan nem szoktak érméken ábrázolni, legalábbis nálunk, ám mi úgy érezzük, a nemzet élő pénzügyi lelkiismerete mára más dimenziókba lépett, fogalom lett. Washingtontól a Balkánig félik nevét, ami komolyabb eredmény, mint Mátyás királyé volt. Valószínűleg két hét alatt nullára faragná a költségvetési hiányt, ha nem lenne ebben az országban még tízmillió ember. Egy kétszázast csak megérdemel, nem? Ha nem szereti a szigort, vagy a nagy bajszot, akkor természetesen az egyes a jó megoldás, ha úgy érzi, inkább Bokros, mint bárki más, ott a tízes.

Volt olyan javaslat is, hogy a teljes budai vár legyen az új kétszázason, de mivel nem hisszük, hogy az új érménk cd-méretű lenne, mi kisebb léptékben gondolkodunk. A várnegyed déli részében lévő egykori magyar királyi palota egykor Habsburgoknak adott otthont – egyik átépítése után Ferenc József avatta fel, bár ő egyetlen éjszakát sem töltött benne –, majd kormányzói székhely volt, jelenleg a Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és a Széchényi könyvtár lakja. Mire jó egy ilyen múlt: egyesre, tízesre? Döntsön!

A fehér gólya és a fekete gólya is védett állatok, jól néznek ki a villanyoszlopok tetején, és békát esznek, ami az általános vélemény szerint csúnya állat. Már ennyi is elég lenne, hogy rákerüljenek a kétszázasra. Ráadásul a fehér 100 000, a fekete gólya 500 000 forintot ér – ennyi az eszmei értéke –, így ha rákerül a kétszázasra, tényleg értékes érménk lesz. Rákerüljön?

Ha ön nem tud emailt, sms-t, de már kézzel írott levelet sem elküldeni anélkül, hogy a végére oda ne tenne egy kettőspont-zárójel-bezárt (rosszabb esetben kötőjel orrocskával), akkor itt a favoritja: szmájlival a nemzet jókedvéért. Ha szeret rosszkedvű lenni, vagy megőrül a levelesládáját elöntő emotikonoktól, széles mosolyú fogpasztareklámoktól, most méltó bosszút állhat.

Igazi hungarikum, őshonos, törvényileg védett háziállat, az ökrök szarva akár egy méteres is lehet, a bikák súlya elérheti a 900, a teheneké a 600 kilót. Igénytelen, erős és intelligens állat, a betegségeknek jól ellenáll. Talán némi erőt a forintnak is adna, bár az most épp nincs erre rászorulva. Ha szereti a népies motívumokat, szívesen látná a hátlapon bő gatyás gulyással vagy hegedűvel, a tízest válassza. Urbánusabb típusoknak és vegetáriánusoknak az egyest ajánljuk.

Bartóknak már volt pénze, a régi, zöld ezres. Erkelnek még nem, pedig melyikük is írta a Himnuszt és teremtette meg a nemzeti operát? Ugye... Ráadásul 2010-ben lesz a születésének éppen a kétszázadik évfordulója – ideális szereplő egy kétszáz forintosra. Ha szerettek volna neki valaha is szobrot állítani, most kattintsanak szorgosan a tízesre, ha nem szeretik a Bánk bánt vagy nem tudják kiénekelni, hogy ho-o-ozz ránk víg esztendőt, ott az egyes.

"A faros Ikarus az egyik legszebb, legegységesebb formatervű busz, amit valaha készítettek a világon, és még forradalmi is. Lehet, hogy vannak azóta jobb buszok, de szebbet soha nem készítettek" – ha a Totalcar így dicsér valamit, arra érdemes szavazni egy kövér tízessel. Ha nem dobogtatja meg a szívét az egykor széles nagy világban népszerű, mára kivéreztetett magyar autóbuszgyár remeke, akkor nyomjon egyest.

A nemzeti megbékélésnek, a jövőbe nézésnek, az euró bevezetése előtti utolsó, és már épp az euróra felkészítő érménk hátlapjának mi más lenne ideálisabb, tökéletesebb szereplője, mint a nemzet vezére és a reformkori reformereknél is reformerebb bársonyos reformer. Megbocsátott Őszödért, hisz a nagykoalícióban a megbékélésben, egy tisztább, igazabb, őszintébb Magyarországban? Tudja, mi a válasz.

Énekelt Koós Jánossal, de még a Kell egy kis áramszünetet is megbocsáthatjuk neki a Hoféliáért, az Élelem béréért. Nagyjából húsz lemeze jelent meg 1970-től kezdődően. A magyar kabaré egyik legegyedibb figurája volt, azt mondják. Ha gyerekként, fiatalként szerette, ahogy a szülei, nagyszülei szilveszterkor egy köpcös, kopaszodó, furcsa figurán nevetgélnek, ha tetszett a "Na kulák! Oda foglak felakasztani... ha majd egyszer lesz szögünk", akkor ne habozzon tízest nyomni. Ha nem szeret nevetni, válassza az egyest.

A Rubik-kockáról az egész világ tudja, hogy magyar. A szódavízről talán csak mi magyarok tudjuk. De azt, hogy a villamdelejes önforgony és az egysarki villamindító – ma már egyenáramú villanymotorként és dinamóként talán jobban ismerjük – mellett a szikvíz föltalálója egy bizonyos Jedlik Ányos, ezt valószínűleg még a fröccsözők többsége sem tudja. Mit nekünk hologram, C-vitamin, gyufaszál – ha a magyar elmét akarjuk érménken dicsérni, válasszuk a sokoldalú Ányost és az ő találmányait.

A kétszázas bankjegy bevonásával egy súlyos történelemhamisítás ér véget egyszer, és reméljük mindenkorra. Károly Róbert ugyanis a Thuróczy krónika szerint korántsem úgy nézett ki, mint ahogyan a zöld bankjegyen kinéz, ellenben épp úgy néz ki, mint Koltai Ferenc, a pénzjegyeken található biztonsági elem szabadalmának egyik tulajdonosa – mivel ő volt a bankjegyet tervező Vagyóczky Károly modellje, és nem egy Károly Róbert-kép. De a kétszázasas érmével a történelmet a helyes medrébe lehetne terelni, és lenne egy valósághű Károly Róbertünk is. Ezt akarja? Tegyen róla!

Ungarise puszta, gulas, tsikós, petyár – a turizmusban elterjedt nagy magyar romantikus nemzetkép elengedhetetlen része a hortobágyi kilenclyukú híd is. Magyarország leghosszabb közúti kőhídja, egy fahíd helyett épült hat év alatt, 1827 és 1833 között. Építés közben volt, amikor felfüggesztették az engedélyét, szabálytalan kivitelezés miatt, máskor vissza kellett bontani egy részét, mert szakszerűtlenül kövezték a kocsipályát; egy, a hídhoz köveket szállító hajó elsüllyedt. Ha szeretne a kétszázason sok lyukat, ne zavarják ezek az intermezzók.

Ha a zenéjével bekerült a listánkra Erkel, a Himnusz szövegét író Kölcsey Ferencnek is helye van rajta. Soha pénzen nem szerepelt, pedig kötelező tananyag. Jobb szemére megvakult gyerekkorában, ötévesen apját, tizenegy évesen anyját vesztette el, ő egy viharban megfázott, ez okozta a halálát. Tragikus életpálya ez – de érdemel-e egy kétszázast?

Az igazi magyar szimbólum: maga az ország, 93 ezer négyzetkilométer Battonyától Nemesmedvesig. Persze voltak javaslatok a nagy, vagy az életszínvonalat jelezve kettészakadt Magyarországra is, de mi ezt választottuk, a Markos–Nádas-féle rántotthús formájút. Világnézetileg semleges, nehéz lenne belekötni. Ha mégis akar, akkor válassza az egyest, egyébként ott a tízes.

A nemzet, sőt, talán az egész világ éjjel 11-kor kezdődő részének Vad Katija. Sokszoros pornó-Oscar-díjas, visszavonult művésznő, aki ma már valamelyik kereskedelmi tévé szappanoperájában bontogatja színésznői szárnyait (de lehet, hogy már nem). Rendkívüli intelligenciája is van, de a férfiak valószínűleg nem ezért szerették. Nő még sosem szerepelt forinton, ha ezen egy okos és a férfiak tömegei által felismert személlyel akarunk változtatni, itt az alkalom. Prűdebbeknek és a nagyon okosokat nem szeretőknek ott az egyes persze.

Persze még abból az időszakból, amikor nem volt bácsi, pocakján nem látszottak a reggeli, déli, kora délutáni és esti kisfröccsök Norbinál is hatásosabb alakformáló nyomai, és a ballábától jobban félt mindenki, mint a nagy fekete autótól. Ideális esetben egy labdával, vagy a Wembley-ben bemutatott visszahúzós csele közben árbázolnánk. Aki a mai magyar focit szereti, nem a jót, az persze egyessel is szavazhat.

Bár a Tizennégy karátos autótól az Előretolt helyőrségen át a Néma revolverek városáig minden regényét – talán a Csontbrigád kivételével – a ponyvairodalomba sorolja az irodalomtudomány, Rejtő már megjárta az irodalmi múzeumot, fejezeteinek alcímeiből ötlethiányos abszurd írók építhetnének fel komplett életművet, sokszor valóságból táplálkozó regényhősei szociográfiai képet festenek koráról. A korról, amikor kétszáz pengő fixszel az ember könnyen viccelt, és amikor neki talán összesen nem volt kétszáz pengője. Ha a kétszáz forintost is sajnálja tőle, ne szavazzon tízessel – de csak akkor.

Elterjedtebb magyar találmány, mint a vendégek lehúzása az étteremben, a megépítés vagy felújítás után egy napon belül kátyússá váló út vagy az ostoba és udvariatlan vasutas. Hat színt kell a helyére forgatni; e sorok írójának egy oldalánál többet még sosem sikerült kiraknia. Rubik Ernő 1975-ben megjelent kockája 43 252 003 274 489 856 000 eltérő állásba fordítható, a jó megoldásnak kisebb az esélye, mint a lottóötösnek. Ezért már megérdemel egy kétszázast, nem?

Nem titkolt vágyunk a hírnév, hogy nevünket szárnyra kapja a világsajtó. Ehhez, már a hídnévszavazáson kiderült, a legegyszerűbb megoldás, ha Chuck Norris vagy Stephen Colbert nevét is felvesszük a listára; javaslat mindkettőre érkezett. Nálunk Colbert nyert, már csak azért is, mert tőle már vettek el egy hidat. És angolul tudó ismerőseink szerint elég jó műsor a show-ja, állítólag majdnem olyan jó, mint a Névshowr Hajdú Péterrel az ATV-n. Sokat nem kell írnunk róla, előbb leseggfejezte Zrínyit, talált három halott Colbertet, majd vendégül látta a washingtoni nagykövetünket; kábé tízszer akkora reklámot csinált az országnak, mint Tony Vanakiforrónszereti Curtis. Hát nosza, csináljunk még egyet.

Még nincs egy éve, hogy elhunyt az Abigéllal több korosztály süldőlányainak ízlésvilágát és erkölcsi érzékét kialakító írónő. Az egyik legtöbbet fordított magyar író az ötvenes években kilenc évig nem publikálhatott, első díját már az odaítélés évében elvették tőle. Az első nő lehet, aki forinton szerepel. Egy javaslat szerint Abigél szobrának is helye lenne az érmén, amit már csak az is indokolhat, hogy feltehetően többen látták a filmsorozatot, mint ahányan az alapjául szolgáló regényt olvasták.

A költségvetési mágia nagymestere, a pénzügyek igaz mentalistája, a gazdaságpolitika Rodolfója, akinek mindig jó figyelni a kezét – Veres János, aki évek óta lavírozik ezermilliárdos deficitek és 15 ezer milliárd fölötti államadósságok között, nagyobb túlélő, mint a Survivor-sorozat bármelyik hőse, és még nyers gyíkot sem kell ennie. A főleg 2006-ig kreatív könyveléssel készülő költségvetés feltalálásáért egyszer még valamit biztos kapni fog a színesfémüzletben egyáltalán nem érintett szabolcsi erős ember; mi most egy kétszázast tudunk neki felajánlani.