Aliz
6 °C
14 °C

Ítélet született a Baumag-perben

2010.01.08. 13:48

A Baumag-perben Balázs László elsőrendű vádlott 7 év szabadságvesztést, 9 év közügyektől eltiltást és 9 millió forint pénz-mellékbüntetést kapott a Fővárosi Bíróságon pénteken kihirdetett első fokú ítélet szerint. Kővári Tibor tanácselnök a másodrendű P. Istvánnét 1 év és 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, de a büntetést 3 évre felfüggesztette. A többi 10 vádlottat a bíró próbára bocsátotta, illetve néhány százezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Az első rendű vádlottnak meg kell fizetnie még 13 millió forint bűnügyi költséget is, a többi vádlottra ehhez képest elenyésző összeg jut a bűnügyi költségből.

A Baumag-ügy lényege, hogy a szövetkezet a befektetők nagy részét kedvező, a banki kamatokat jelentősen meghaladó hozamígérettel csábított magához, ám azok hűtlen kezelés miatt elvesztették a pénzüket. Az ítéletben szerepel még a bűncselekmények között jogosulatlan pénzintézeti tevékenység, csődbűntett, és a számviteli fegyelem megsértése is.

Szóbeli indoklásában a bíró a bűncselekmények első dátumának 1995. március 1-et jelölte meg, ekkor alakult meg a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet, a végső időpont pedig 2003. október, amikor fizetésképtelenséget jelentett. A 70 ezer forintos jegyzett tőkével megalapított szövetkezet célja kezdettől az volt, hogy tőkét vonjon be a cégcsoportba. Ennek a technikája kezdetben az volt, hogy az akkori személyi jövedelemadó törvény szerint a saját szövetkezettől vásárolt üzletrész után 30 százalék adókedvezmény járt. Így minden befektető előbb a szövetkezet tagja lett, majd a vásárolt üzletrészre járó adókedvezményt a szövetkezet megosztotta a befektetőkkel.

Miután ez a lehetőség - törvénymódosítással - bezárult, új technikára volt szükség. A szövetkezet újra csak beléptette tagnak a befektetni szándékozókat, akikkel ezután két szerződést kötött. Az elsővel üzletrészt adott el a befektetőnek, míg a másikkal ugyan ezt az üzletrészt későbbi időpontban és magasabb áron visszavásárolta. A befektetők azonban a visszavásárlás időpontjában többnyire meghosszabbították a szerződést, mivel a hozam az akkori banki kamatoknál jóval magasabb volt.

A bíró az indoklásban éppen a nyilvánosan hirdetett hozam táblák alapján mondta azt, hogy az nem más, mint kamat, a vásárolt üzletrész pedig betét elhelyezés. A szövetkezeti törvény ugyanis előírta, hogy a taggá válást el kell fogadnia szövetkezetnek, itt azonban erről nem volt szó, tehát a befektetők csak fiktív tagokká lettek. Miután a szövetkezet betétet gyűjtött, és arra kamatot fizetett, így jogosulatlan pénzintézeti tevékenységet végzett.

Amikor 2001-től új szövetkezeti törvény lépett hatályba, az engedte ugyan a régi szabályok szerint még 5 évig tovább működni a meglévő szövetkezeteket, viszont azok már új üzletrészt nem bocsáthattak ki. Ekkortól az eredeti szövetkezet - amelyet már vagyonkezelőnek hívtak - az újonnan létrehozott Baumag Befektetési Szövetkezet (a neve többször változott ennek is) üzletrészeit értékesítette. Ezt tette a 2003 októberi fizetésképtelenségig.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?