Az MNB rekordmélységbe küldte a kamatot

Rekordalacsony szintre, 6 százalékra csökkentette a jegybank a kamatot mai döntésével. A monetáris tanács negyed százalékpontot vágott az irányadó rátából.

A rendszerváltás óta ilyen alacsonyan csak egyszer, 2005 szeptembere és 2006 júniusa között állt az alapkamat, vagyis a mai lépés csak rekordbeállításnak minősül. A 6 százalék egyúttal azt is jelenti, hogy az elhíresült őszödi beszéd előtti szintre csökkent a jegybanki alapkamat.

Az elemzői körök erre számítottak. A Reuters által minap megkérdezett 27 elemzőből huszonhárman negyed százalékpontos vágást valószínűsítettek.

A monetáris enyhítésre vélhetően két tényező teremtett lehetőséget, egy pedig indokot. A visszaeséstől sújtott gazdaságban nincs inflációs nyomás. Bár az elmúlt napokban a nemzetközi befektetői hangulat romlott, ám önmagában ez még nem indokolta a kamatvágási sorozat megállítását (tavaly július óta minden hónapban csökkent a ráta). A gazdasági recesszió pedig a monetáris feltételek enyhítését kényszeríti ki. De hogy pontosan milyen megfontolások vezérelték a monetáris tanácsot, azt a három órakor megjelenő közleményből és a vele egyidőben kezdődő sajtótájékoztatón tudhatjuk meg.

Na és ezután mi lesz?

Ha igazuk lesz a közgazdászoknak a hogyantovábbot illetően is, akkor egy hónap múlva már soha nem látott mértékű rátát láthatunk. A piaci konszenzus szerint ugyanis februárban és márciusban megismételheti a mostani lépését a jegybank, így pedig 5,5 százalékra apadhat az alapkamat. És, ha nem jön közbe komolyabb megingás a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon, illetve idehaza, akkor ezen a szinten stabilizálódhat a ráta év végéig.

A decemberi 25 bázispontos, vagyis negyed százalékpontos vágással az MNB már jelezte, hogy ütemet váltott és fékez a korábbi 50 bázispontos enyhítésekhez képest. A helyzet decemberhez képest nem sokat változott, a nemzetközi helyzet elsősorban a görög eseményeknek köszönhetően továbbra is bizonytalan, ez meg is látszik a hosszabb lejáratú magyar állampapír hozamok alakulásán, melyek a kamatvágások ellenére inkább felfelé csúsznak - emlékeztet Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.  Görögország példája továbbra is óvatosságra inti az olyan országokat, melyek magas államadósságuk miatt külföldi finanszírozásra szorulnak. A hazai reálgazdasági mutatók, a csökkenő fogyasztás, zéró hitelezés, a növekvő munkanélküliség és a minimális infláció továbbra is támogatják a kamatvágást, azonban az MNB mozgásterét a nemzetközi környezet alakulása határozza meg. Történelmi mélyponton lévő alapkamat esetében, bizonytalan külső környezet mellett, a választások közeledtével a jegybank a következő időszakban 25 bázispontos mérséklésekben gondolkodhat - véli Bebesy.

Tekintve, hogy a mai kamatdöntő ülés eredménye nem keltett meglepetést a piaci szereplők körében, nem várható komolyabb kilengés a magyar pénzpiacon, sem a rövidebb lejáratú állampapírok, sem a forint piacán - prognosztizálják az Equilor elemzői. Az Államadósság Kezelő Központ egyébként éppen holnap tartja a 3 hónapos diszkontkincstárjegy következő aukcióját. Az ezen aukción kialakuló átlaghozam mindenképpen irányadó lehet a jövőbeli kamatvárakozásokat illetően, hiszen akkorra a piaci szereplők már ismerni fogják a monetáris tanács közleményét és abban szereplő legfontosabb információkat. A jelenleg érvényben lévő piaci várakozások többsége azzal számol, hogy az alapkamat további 25 bázispontos csökkentések nyomán 5,5 százalékig süllyed az év első felében, mielőtt a második félévben megindulna az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelési ciklusa.