Ötféleképpen alakíthatnánk át a nyugdíjrendszert

A nyugdíjrendszert jelenét és jövőjét körbejáró Nyugdíj és Időkori Kerekasztal tavaly év végi jelentése azt célozza, hogy 2050-ig hogyan javíthatók a nyugdíjrendszer meghatározó jellemzői: igazságosság, áttekinthetőség, finanszírozás és fenntarthatóság - mondta előadásában a NYIKA elnöke a tanulmányt bemutató konferencián. Holtzer Péter azonban hangsúlyozta azt is, hogy a nyugdíjrendszer önmagában nem képes orvosolni a felmerülő problémákat, mivel a nyugdíjrendszer mozgástere szorosan összefügg a demográfia és a munkapiac, azaz a foglalkoztatás helyzetével.

A demográfiai és foglalkoztatási helyzet meghatározó szerepét jól mutatja, hogy az Európában alacsonynak számító, átlagosan 80 ezer forint összegű (megközelítőleg 300 euró) nyugdíjak kifizetéséhez igen magas, a bruttó bér harmadát kitevő járulékelvonásra van szükség - áll a NYIKA jelentésében.

A tavalyi változtatások jók, de nem elegendők

A 2009. évi változtatások látszólagos pénzügyi egyensúlyt teremtettek a nyugdíjrendszerben 2050-ig - jelezte a NYIKA elnöke. Az egyensúly azért látszólagos mert nehezen tartható fenn az a rendszer, ahol kevesen fizetnek sok járulékot, és a rendszerből kiszorulók, a nyugdíjjogosultság nélkül időskorba lépők száma és aránya is aggodalomra ad okot.

A NYIKA jelentés fontos definíciója a nyugdíj-biztosítási hozzájárulások alapja (NHA), amely 40 év munkaviszony és átlagos kereset mellett 40 NHA-t jelent, amit az aktuális nyugdíjrendszer átszámít járulékra. (Ez a már említett 80 ezer forint.) "A vizsgált korosztályok - az 1954-1989 között születettek - átlagos NHA értéke 28, a teljes létszám fele legfeljebb 22 NHA-t szerez 60 éves korára, és a létszám 80 százaléka 40 NHA alatt marad, azaz csupán 20 százalék éri el a 40 NHA-t, de az utóbbiak közül 100 NHA fölé is kerülnek, amivel emelik az átlagosan kifizetett nyugdíjat" - fogalmazott az elnök.

Öt út

Holtzer Péter felvázolta a NYIKA által kidolgozott öt változatot (paradigmát). Az első a jelenlegi társadalombiztosítási rendszeren belül pontrendszert vezet be.

A második beemeli a rendszerbe a "nulladik pillért", ami mindenki számára biztosít alapnyugdíjat, arányosan csökkentve a munkanyugdíjat.

A harmadik változat a névleges egyéni számlás rendszer (NDC), amely a tb-rendszerbe nagyfokú automatizmust épít, és csak annyi nyugdíjat enged tartósan kifizetni, amire megvan a fedezet. (Ezt szokták svéd modellnek nevezni, de a NYIKA jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy valódi hatásvizsgálatát Magyarországon még nem végezték el. )

A negyedik változat távlatilag csak a tőkésített (második) pillért tartja fenn, míg a felosztó-kirovó elemet fokozatosan megszünteti.

Az ötödik változat még tovább megy: csak az alapnyugdíj marad fenn és a kötelező munkanyugdíj elemei (első és második pillér) megszűnnek, azaz a teljes öngondoskodásra épít.