Harminc bank és pénzintézet ellen indított vizsgálatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), elképzelhető ugyanis, hogy a bankok nem csökkentették annyira a forinthitelek kamatait, amennyire megtehették volna, tudta meg az RTL Híradó.
A nemzeti bank 25 bázisponttal, 5,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, ami rekord, még soha nem volt ennyire alacsony az alapkamat. Az alapkamattól is függ, hogy mekkora a kamata a forinthiteleknek, a csökkenést viszont alig, vagy egyáltalán nem követte a forinthitelek kamata. Az új banki etikai kódexben rögzített szimmetria elve pedig azt mondja, hogy ha ezek a külső feltételek kedvezőbbek lesznek, azt érvényesíteni kell a termékek, így a hitelek árában is. Egyszerűsítve: ha csökken a forint jegybanki kamata, csökkenteni kell a hitelek kamatát is.
A PSZÁF most azt vizsgálja, betartják-e a bankok és pénzintézetek a korábban elfogadott magatartás kódexet.
A jegybank a 2008 októberi rendkívüli, 3 százalékpontos kamatemelés után több lépcsőben is enyhített az alapkamaton, azonban hiába csökkent 2008 novemberétől a jegybanki alapkamat, a bankok által forintban nyújtott fogyasztási hitelek thm-je (teljes hiteldíjmutatója) 2009 májusában érte el tetőpontját. A forintban folyósított lakáshiteleknél is hasonló a minta, ott 2009 febuárja és júniusa között gyakorlatilag alig mozdult a 15,5 százalékról a thm.
A kódex azonban csak tavaly ősszel lépett hatályba. Szembetűnő, hogy 2008 szeptemberében a 8,5 százalékos alapkamat mellett 13,43 százalék volt az átlagos thm a forint alapú lakáshiteleknél. Idén januárban az alapkamat már csak 6 százalék volt, miközben a lakáshiteleknél 13,72-es thm-et láthattunk az MNB adatai szerint.
A betéti kamatok sokkal jobban követik az MNB-kamat mozgását, mint a hitelkamatok. Míg 2008 végén előfordult, hogy átlagosan két százalékpont körüli-feletti pluszt is fizettek a bankok az alapkamathoz képest, januárban az olló 0,25 százalékpontra zárult