Mégsem tudtuk teljesíteni a 2009-es hiánycélt

Kellemetlen meglepetéssel szolgált a KSH jelentése: nem teljesült a 2009-es költségvetésihiány-cél. Igaz, az elcsúszás kicsi, a 3,9 százalékos GDP-arányos terv helyett kerek négyszázalékos deficit jött össze a büdzsében. Ezt a számot jelentette tegnap a KSH az Eurostatnak az első adatközlésében, ma pedig - egy bírósági ítélet folyományaként a korábbiaknál előbb - nyilvánosságra is hozta. A második adatközlés – amikor már az önkormányzati rendszerről is pontosabb számok lesznek – ősszel esedékes. Az államadósság a GDP 78,3 százalékát tette ki.

A 3,9 százalékos tervnél kicsivel rosszabb egyenleg oka alapvetően az önkormányzati rendszer egyenlege, mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter. Az önkormányzatoknál a várakozásoknál húszmilliárd forinttal nagyobb hiány képződött tavaly az előzetes mérlegek alapján, ez a túllépés a GDP-ben mérve éppen 0,1 százalék.

Ha a teljes államháztartási egyenleg belső szerkezetét nézzük, azt látjuk, hogy a többi alrendszernél a kamatfizetések és -bevételek nélküli szaldó, az elsődleges egyenleg viszont negyven–ötvenmilliárd forinttal, a GDP 0,2 százalékával jobb lett a korábban gondoltnál, márpedig ez a mutató jelzi azt, hogy azon a területen, ahol a kormány kontrollálni tudja a folyamatokat, ott jók a számok, emelte ki a tárcavezető.

Oszkó Péter azt reméli, hogy a célnál nagyobb hiányszám nyilvánosságra hozatala után senki sem mondhatja a kormányra, hogy nem tesz közzé minden adatot, nem ad valódi képet az állam helyzetéről. (A kabinet egyébként szűk egy hete hozott nyilvánosságra egy másik, az államháztartás állapotáról tanúskodó vaskos dokumentumot.)

Ha értékelni akarjuk az adatot, az eredmény attól függ, honnan nézzük. Onnan tekintve rossz az optikája a mai számnak, hogy az IMF-csomaggal érintett három év egyikében sem sikerült, sikerül teljesíteni az IMF-nek tett ígéretünket. 2008-ban a 3,4 százalékos terv helyett 3,8 százalékos lett a deficit, tavaly – az eredetileg egyébként 2,6-ról, majd egy módosítás után 2,9-ről indult, de az IMF és EU jóváhagyásával felemelt – 3,9 helyett négy százalék, és ma már nincs egyetlen elemző, befektető sem a piacon, aki hinne az idei 3,8 százalékos cél tarthatóságában. Szerettük volna megtudni az IMF véleményét, de a magyarországi delegált nem kívánta kommentálni az adatokat. Arra sem kívánt válaszolni, hogy lesz-e következménye az ígért célok be nem tartásának, és engedékeny lesz-e a szervezet, ha az idei feltételt is megsértjük.

Onnan nézve is kínos lehet a kormányzatnak a bár kicsi, de elcsúszás, hogy idén év elején nagy dobra verték, hogy egy másik kimutatás szerint sokkal jobb lett az egyenleg. Az úgynevezett pénzforgalmi elszámolás szerint hetvenmilliárddal, a GDP 0,3 százalékával jobb lett az egyenleg a vártnál, igaz, a számbavételi szabályokon túl ez a kimutatás abban is eltér az EU-nak jelentettől, hogy az önkormányzati alrendszert nem tudja figyelembe venni. Mindenesetre ez alapján a piac arra számított, nemcsak hogy egyszerűen meglesz a 3,9 százalékos cél, hanem még jobb is lehet a szaldó.

Ha viszont abból indulunk ki, hogy az egyezrelékes hiányelvétés „költségvetési szabad szemmel” amúgy is alig látható, elnézőbbek lehetünk. És ha kitekintünk, azt látjuk, a négyszázalékos deficit még mindig az egyik legkisebb hiány az EU-ban.

Relatíve jók vagyunk, de azért nem szép

Az év elején megjelent és a mai adat alapján látszik, hogy a 2009-es, először közzétett jó adat egyszeri tételeknek volt betudható, amelyeket viszont az Eurostat által megkívánt kimutatás szerint nem lehet elszámolni, kommentálta az adatot Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője szerint ugyan csak minimálisan, 0,1 százalékponttal lett nagyobb a hiány a célnál, mégis ezzel az IMF-program második évében sem sikerült elérni a tervet, a piac azonban nem figyel erre. Ennek a bizakodó nemzetközi pénzpiaci hangulaton túl az is lehet a magyarázata, hogy relatíve jól teljesítünk. Az IMF Romániát, Lettországot, Ukrajnát is megsegítette, ott azonban gyakorlatilag függőben van az IMF-program, mi hozzájuk képest jók vagyunk.

A nagy recesszió, a tavalyi 6 százaléknál is nagyobb GDP-visszaesés ellenére – az érdemi kiadáslefaragásnak is köszönhetően – sikerült viszonylag alacsony szinten tartani a költségvetési hiányt, ez mindenképpen kedvező fejlemény – értékelte az adatot Kondora Szilárd. Az OTP Bank Elemző Központjának munkatársa úgy véli, hogy a 2010-es hiányadat a jelenlegi helyzetben sokkal fontosabb a piac számára. A kormány 3,8 százalékos GDP-arányos céljával szemben az alapfolyamatok Kondora szerint 4,6 százalékos deficitet valószínűsítenek, ám ha a következő kormány úgy dönt, hogy egyedi tételeket is beemel a költségvetési egyenlegbe (mint például az állami vállalatok vagy önkormányzatok adósságának átvállalása), akkor további legfeljebb 1,5 százaléknyi hiány hozzáadódhat ehhez.