Vilma
-4 °C
-1 °C
Index - In English In English Eng

Legalább egy megszorítás még vár ránk

2010.03.25. 16:20 Módosítva: 2010.03.25. 16:41
Ha semmit nem csinál a következő kormány, csak továbbviszi a mostani törvényeket, akkor bizony veszélybe kerülnek a költségvetésihiány-célok, egy, de lehet, hogy két megszorítást is végre kell hajtani a következő két évben. És a gazdaság nagyon lassan áll csak talpra. Ezek a Költségvetési Tanács vizsgálatainak tanulságai.

Hiába tart már évek óta a költségvetési hiány leszorítása, hiába hozott több megszorító csomagot a kormányzat az elmúlt esztendőkben, ezzel még nem ért véget a kiigazítási sorozat – erre a következtetésre juthatunk, ha aKöltségvetési Tanács legújabb tanulmányát (Technikai kivetítés 2010-2014 című, pdf-formátumú dokumentum) olvassuk.

Egyszer lesz kiigazítás vagy kétszer megszorítás?

A tavaly alakult, a kormánytól független, a parlamentnek beszámolással tartozó intézmény stábja azt vizsgálta, hogyan alakulna az államháztartás 2010-2014 között, ha minden haladna a maga útján. Azaz az állam a hatályban levő vagy már elfogadott, de életbe később lépő törvények alapján gazdálkodna, ennek megfelelően folynának be az adók, fizetnék ki a nyugdíjakat, családi pótlékot. Az összehasonlítás további feltételezése, hogy az állam is ugyanúgy látná el feladatát, gyakorlatilag ugyanannyi közszolga dolgozna a következő években, mint idén, ugyanannyi bútort vásárolnának, ugyanannyi állami beruházást indítanának, mint idén. Ha mindezeket elfogadottnak vesszük, akkor 2011-re durván 200 milliárd forintos kiigazítást kell végrehajtani – erre az eredményre jutott a Költségvetési Tanács szakértői gárdája.

Nem mindegy persze, hogy mégis milyen újabb csomagot dolgoz ki a majdani kormány. Már az idei, a 2010. évi költségvetési törvény rögzítette ugyanis, milyen elsődleges egyenleget kell felmutatnia a 2012-es költségvetésnek, márpedig ennek teljesítése újabb 240 milliárdos megszorítást követelne meg. Ha azonban a 2011-es 200 milliárd forintos lyukat nem tűzoltó-intézkedésekkel, tehát nem egyszeri bevételekkel, beruházások elhalasztásával tömné be az új kabinet, hanem hosszabb távon is megtakarítást eredményező, például az állami intézményrendszer szerkezeti átalakításán nyugvó lépésekkel orvosolná a problémát, akkor elég lenne a 2011-es kellemetlen lépéseket megtenni, rá egy évre már megúsznánk az újabb megszorítást – így lehet lefordítani  a Költségvetési Tanács számításainak eredményeit.

A kiigazítás mikéntjére nem adnak tippet a szakértők, ez nem is feladatuk. A megszorítás elméletben érintheti közvetlenül a lakosság széles körét (elég csak az ártámogatások visszafogására, a szociális juttatások körének szűkítésére gondolni), de lehet olyan módja is, amiből a lakosság nem sokat érzékel, mint például az állami vállalatok szubvenciójának megkurtítása a cégek átalakításával párhuzamosan, vagy a közigazgatás reformja.

A hiány csökkenne, de nem eléggé

A Költségvetési Tanács arra is végzett kalkulációkat, hogy a költségvetési hiány hogyan alakulna a fent említett kiinduló feltételek elfogadása esetén. A szakértők arra jutottak, hogy a mai folyamatok magasabb deficitet valószínűsítenek, mint amennyit a kormány a konvergenciaprogramban Brüsszel felé vállalt. Az eltérés az idén nem vészes, a Tanács szerint a 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcéllal szemben 4,2 százalékos hiányra vezetnek a folyamatok beavatkozás nélkül – de van esély arra is, hogy teljesül a terv –, jövőre és rá egy évre azonban 2,8 helyett 4, illetve 2,5 helyett 3,7 százalékos deficitet eredményeznek a hatályos törvények. Ez is azt mutatja, hogy intézkedéseket kell hoznia az új kormánynak, mivel Brüsszel 2011-ig adott haladékot a hiány 3 százalék alá szorítására – vagy le kell ülni tárgyalni az Európai Bizottsággal, hogy legyen újra engedékeny velünk szemben. (Brüsszel egyébként szintén úgy látja, hogy a 2011-2012-es célok jelen pillanatban nem megalapozottak.)

Mint említettük, a Költségvetési Tanács szerint idén kissé túllépheti a deficit a tervet, de a magánnyugdíjpénztári visszalépők miatti extrabevétel, és a tartalékok zárolása már teljesíthetővé teheti a hiánycélt. A szervezet azonban felhívja a figyelmet, hogy még léteznek kockázatok, mint például az állami intézmények túlköltése, az önkormányzatok költekezésének megindulása, az egészségügyi kassza esetleges túlfutása.

Lassan áll talpra a gazdág

A Költségvetési Tanács a törvények változatlanságából kiindulva adott előretekintést a makrogazdasági folyamatokra is. A szakértők kalkulációi szerint a fellendülés korántsem lesz olyan lendületes, mint amit a kormány a konvergenciaprogramban felvázolt: az idei stagnálás közeli állapotból ugyan jövőre már 3,4 százalékra válthat a gazdasági növekedés (a kormány előrejelzése kicsit magasabb ennél, 3,7 százalékos), de itt meg is reked a gyorsulás, ugyanis a következő években – szemben a kormány várakozásával, amely 4 százalék körüli GDP-bővülést tételez fel – 3 százalékos vagy azt csak hajszálnyival magasabb lehet az expanzió.

Lesújtó kép tárul elénk akkor is, ha a gazdaság potenciális teljesítményét nézzük. Már a válság előtt is 1-2 százalékra lassult a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme, ezt a válság gyakorlatilag nullára morzsolta le – mutatnak rá a Költségvetési Tanács elemzői. (A potenciális GDP-ráta azt méri, hogy az adott gazdaság hosszú távon, a gazdasági ciklikus mozgástól függetlenül mekkora ütemben bővülhet, ettől az ütemtől pedig adott év növekedési száma akár jelentősen is eltérhet, mert például abban az évben mesterséges élénkítést hajt végre a kormány.) Két-három év múlva is még csak visszaszerezzük a gazdaság 1-2 százalékos potenciális teljesítményét, és csak 2014-re közelítünk a 3 százalékhoz, a jelenlegi törvények fennállása esetén.

A lassú kilábalás okai között találjuk azt, hogy a válság miatt a lakosság óvatosságból többet takarít meg jövedelméből, mint eddig, ezért a fogyasztás növekedése visszafogott lesz. A bankok is kevesebb hitelt adnak majd. A foglalkoztatottság csak fokozatosan növekszik. Igaz, az elhalasztott vállalati beruházások szépen beindulhatnak, és jótékony hatása van a tavalyi és idei adóátrendezésnek, mellyel a munkát terhelő adók súlya csökken, a fogyasztást terhelő adók súlya nő.