Váradi: Milliárdos károk a vulkán miatt
További Magyar cikkek
Összesen mintegy 10 millió euróra, azaz mintegy 2,7 milliárd forintra becsüli jelenleg a Wizz Air azt a kárt, amit az izlandi vulkánkitörés nyomán elrendelt európai légtérzár miatt kell elviselnie. A számok egyelőre bizonytalanok: a most kalkulált összeg bő negyedét teszi ki az a rész, ami az elmaradt bevételekből, profitból származik (számolva persze a megspórolt üzemanyag- és egyéb költséggel). A nagyobb részt az a várható kárigény adja, melyet az utasok nyújthatnak be a társaságnak -a cég 144 ezer foglalást volt kénytelen törölni.
Váradi szerint nemcsak a légtérzár elrendelésével kapcsolatos európai szabályok tarthatatlanok, hanem a kártérítésre vonatkozó előírások is. Bár van légitársaság, mely azt közölte, semmilyen kártérítésre nem köteles, Váradi értelmezése szerint nem ez a helyzet: a légitársaságok saját hibás járattörlései miatti fix uniós kártérítési összegeket ugyan nem, de pórul járt utasok szállás és evés-ivás költsége szerinte megjelenhet a cégeknék, legalábbis a szerinte nem megalapozott szabályok szerint. A kérdésben reményei szerint hamarosan, akár egy héten belül uniós iránymutatás születik, a kifizetések egyelőre amúgy se kerülhetett még sor, de a jogi helyzet aggasztó.
Hozta a tervét a Malév
A nemzeti légitársaság az első negyedévben mind az utasforgalom, mind a bevétel, mind pedig a költségcsökkentés szempontjából a terv szerint teljesített - áll a Malév délutáni közleményében. A cég az év első három hónapjában 3,3 milliárd forinttal kevesebbet költött a működésre a tavalyi évhez képest. Jelentősen javított gépeinek kihasználtságán és a munkaszervezés hatékonyságán, hiszen kevesebb repülőgéppel és járattal (-11%), valamint kisebb alkalmazotti létszámmal 9%-kal több fizető utast szállított, mint 2009 első negyedévében.
Váradi szerint több légitársaságnál komoly gondot okozhat a légtérzár miatti kár, saját cégét illetően azonban - konkrét számok ismertetése nélkül - hangsúlyozta: a pénzügyi helyzetük nem pusztán stabil, hanem a további fejlődést és azt is lehetővé teszi, hogy a vezérigazgató szintén nem részletezett számítások alapján azt mondja: "kibírnánk akár egy hat hónapos légtérzárat is".
A cég az idén négy Airbus 320-assal bővíti flottáját, ebből egyet Budapesten állomásoztatnak majd, így a Ferihegyen honos flotta négy darabosra bővül. Ez lehetővé tesz további új útvonalak bevezetését illetve a meglévő járatok frekvenciabővítését - Londonba például kettő helyett napi három járatot indítanak, a 22-re emelkedő célállomások között pedig újra feltűnik például Frankfurt. Az utasszámot magyar viszonylatban a tavalyi egymillióról 1,25 millióra szeretnék növelni, ez azonban még mindig elmarad az európai szinten várt, 7,8-ról 10 millióra emelkedő bővüléstől. Váradi a magyar piacot közepesnek tartja, a korlátok között említett az alacsonyabb számú és a régiósnál kevésbé mobil lakosság mellett azt is, hogy Ferihegy még mindig drága - de nincs alternatívája. A többi magyar reptéren például nem biztosítottak az éjszakai leszállás feltételei. Váradi szerint ezen okok miatt marad el lényegében teljesen, de régiós összehasonlításban egyértelműen a magyar piac növekedése, ám az ehelyett zajló piaci átrendeződés egyik győztesének a Wizz Airt tartja.
Váradi hangsúlyozta: a folyamatos növekedést organikusan képzelik el, azaz nem terveznek felvásárlásokat. Mintegy kimondatlanul a Malévre is célozva megjegyezte: a Wizz Air üzleti modelljének sikere egyebek között az egységes flottában rejlik (a Malév flottája Boeingekre épül), de egy esetleges felvásárlásnál mindig kompromisszumokat kell kötni a flotta kérdésen túl például a szakszervezettekkel és üzleti modellel kapcsolatban, ami nem teszi vonzóvá a növekedés ezen módját.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
