A rendszerváltás óta nem volt ennyi munkanélküli

2010.04.28. 12:22 Módosítva: 2010.04.28. 14:14
Tovább csökkent a foglalkoztatottság, és emelkedett a munkanélküliség. A munkanélküliségi ráta 11,8 százalékra ugrott, a rendszerváltozást követő sokk óta nem járt még ilyen magasan a mutató.

Az első negyedév 11,8 százalékos munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal magasabb a előző negyedévi szintjénél, és ez még akkor is óriási ugrás, ha tudjuk, hogy szezonális tényezők akár 0,4 százalékpontot is magyaráznak – értékeli a ma megjelent munkanélküliségi adatokat a Portfolio.hu.

A foglalkoztatásban természetesen ellentétes irányú tendenciák folytatódtak: az első negyedévben már csak 3,72 millió ember dolgozott, a három évvel ezelőttihez képest csaknem 200 ezerrel kevesebben. Ez 54,5 százalékos foglalkoztatási rátának felel meg, vagyis a munkaképes korúak alig több mint fele dolgozik. A foglalkoztatottság jelenleg az 1998-as szinten áll.

A munkanélküliség emelkedése valamivel még a várakozásoknál is gyorsabb. Ha igaz, ami a szakemberek mondanak, hogy a munkapiaci szempontból a mélypont a 2-3. negyedévben jöhet, akkor a 12 százalékot is jócskán meghaladhatja majd a mutató.

A munkanélküliek 45,4 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást a vizsgált időszakban. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,2 hónap, fél hónappal rövidebb a tavaly január-márciusi időszakban mért adatnál.

Kovács Roland, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője kifejtette: még legalább fél évig nőhet a munkanélküliségi ráta. Emlékeztetett rá, hogy a mutató késve tükrözi a gazdasági növekedés beindulását. A magyar gazdaságot a bővülő kivitel enyhe növekedési pályára állította ugyan, de a lanyha belső kereslet miatt, ez még nem jár együtt jelentős munkahelyteremtéssel.

"A fejlett országokhoz hasonlóan Magyarországon is kifulladtak a gazdaságot ösztönző fiskális eszközök" - tette hozzá Barta György, a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. vezető elemzője, aki szerint jó példa erre "Az út munkához program". Barta szerint a munkaerőpiacon az is bizonytalanságot okozhat, hogy még nem lehet tudni, hogy a választások után az új kormány milyen intézkedéseket tesz az inaktívak számának csökkentésére.