Mit akar a kormány a bankoktól?

A részletek ismerete nélkül nehezen értelmezhető a kormányprogram azon, bankokkal kapcsolatos kitétele, mely szerint "fel kell törni (a bankok) kartellszerű működését akár új versenytársak belépésének elősegítésével" - mondta el a Napi Gazdaság kérdésére Simonyi Tamás, a KPMG kelet-közép-európai pénzintézeti fúziós tanácsadási csoportjának igazgatója. A szakember ismeretei szerint állami bankalapítás Európában az elmúlt években nem volt, legfeljebb export- és befektetésösztönző intézmények alakultak állami döntéssel a piacon.

Az államok akkor kerültek szerepbe a válság nyomán is, amikor a kereskedelmi bankokat menteni kellett - ilyen helyzet itthon nem áll fenn -, ráadásul ebből a szerepkörből mostanság épp szabadulni szeretnének, mert - Simonyi szavai szerint - nem az az állam dolga, hogy számlát vezessen.

Szóba kerülhet a bankvásárlás is, ám e téren jelenleg a hazai piacon csak kicsiny piaci szereplők eladók - ráadásul ehhez pénz kell. (A későbbiekben eladó lehet az MKB Bank, ám ezt az értékesítést a tulajdonos Bayerische Landesbanknak ezt még nem írták elő Brüsszelben, s ha ez megtörténik is, minden bizonnyal többéves átmenet lesz az értékesítésre.) "Kipiszkálni" egyetlen bankot sem érdemes, hiszen a piacát alighanem a versenytársak vennék át pillanatokon belül.

A takarékszövetkezeti szektor "helyzetbe hozását" sem tartja egyértelmű útnak a bankpiaci szakértő, mivel a vonzó értékesítési hálózaton túl arra kellene megoldást találni, hogy az állam "sajátjaként" kezelje ezeket az intézményeket, ám Simonyi szerint a szövetkezeti hálózatot sem lehet államosítani. Azt pedig, hogy a megugró hitelezés nagyobb kockázatát az eddig rendkívül óvatos hitelezőnek bizonyuló takarékszövetkezetek magukra vállalnák, nem hiszi a szakember.

Szóba jöhető megoldásként Simonyi az MFB Zrt. hangsúlyosabb kereskedelmi banki jogosultsággal történő felruházását látja, ám szerinte ez esetben igen komoly veszélyek leselkednek. Minden hitelintézet ugyanis a kockázatvállalás és a jövedelmezőség mezsgyéjén egyensúlyozik, ha ezt a kényes egyensúlyt megbontjuk, nagyon gyorsan komoly veszteség képződhet. Ez pedig az MFB esetében politikai kockázatot is rejt - vélekedik a KPMG szakértője.