Ér annyit a forint, mint a svájci frank

Hiába járnak évente magyarok százezrei az Adriára és a görög turistaparadicsomokba, a pénzüket, a horvát kunát, illetve – a szavazásunk alapjának tekintett eseményből, az eurózóna felbomlásából adódóan a görög drachmát – a legkevésbé sem kívánják maguknak. A múlt heti szavazásunkon ez a két valuta kapta a legalacsonyabb osztályzatot, és ezzel párhuzamosan arányaiban a legtöbb egyest, legkevesebb ötöst.

Mint emlékezhetnek, abból indultunk ki, hogy az elmúlt hónapokban piaci szereplők, politikusok és elemzők is arról beszéltek: veszélyben az euró, a görög válság és az euróövezeti tagok államadóssága szétfeszítheti akár az Európai Uniót is. Bár az elemzők többsége szerint ettől nem kell tartani, emlékezhetünk, hogy a Titanicot is egész jó hajónak tartották annak idején, és Veres János is megmondta 2009 januárjában, hogy nem érdemes a forint gyengülésére játszani (az euró aznap 276 forintot, egy héttel később 287-et, egy hónappal később 300 forintot ért).

Melyiket szeressük?

Szóval jobb, ha az ember mindenre felkészül, ezért arra kértük önt, a nyájas olvasót, hogy döntse el: milyen pénzt vezetne be, hogy ha mi, akik 2002 óta folyamatosan csak négy-öt évnyire vagyunk az euró bevezetésétől, 2014-re történetesen tényleg teljesítenénk minden feltételt (deficit a GDP 3 százaléka alatt, a GDP 60 százaléka alatti vagy csökkenő tendenciát mutató államadósság, megfelelő inflációs és kamatszint), de már nem tudnánk hová csatlakozni.

Tíz pénznem – a már említett drachma és kuna, továbbá német márka, osztrák schilling, kínai jüan, amerikai dollár, svájci frank, valamint az euró, a pengő és a forint – szerepelt a listán. Mindegyiket egytől ötig lehetett értékelni (értelemszerűen úgy, hogy egyest adnak annak, amit a legkevésbé látnának szívesen a forint helyett, ötöst annak, amit a legszívesebben). És önök, nagy örömünkre, értékeltek is.

Nem meglepő módon – minket legalábbis nem lepett meg – a svájci frank volt a legnépszerűbb: az átlaga 3,78 lett; ilyen átlagot valószínűleg a legtöbben bármelyik egyetemi félévünk végén elfogadtunk volna. A devizahitelesek láthatóan nem feledték az elmúlt évek hányattatásait a 140 és 205 forintos árfolyamok közepette. A frankra szavazók csaknem fele az ötöst jelölte meg, és mindössze 16 százalékuk kattintott az egyesre.

Nem utáljuk a forintot

Ennek ellenére nem az alpesi pénz lett a legkevésbé elutasított, hanem a forint. Amely a szavazáson épp csak lemaradt a frank mögül: 3,72-t kapott, a szavazói 46 százaléka ötösre értékelte, és lényegében csak minden hetedik szavazója (14,97 százalék) adott neki egyest. Szóval bármennyit szidjuk is, úgy tűnik, a többségünk azt gondolja, hogy ha nem lehet eurónk, akkor legyen inkább forintunk.

Sőt, ha lehet eurónk – hiszen felajánlottuk azt a lehetőséget is, hogy szerezzük meg az eurózóna összeomlása után EKB nyakán maradt készletet –, akkor sem kellene annyira, mint a forint. De még annyira sem, mint a német márka: az Európában egykor a pénznek számító márka ugyanis 3,45-ös átlaggal szintén megelőzte az eurót, ami csak 3,12-es támogatottságot kapott. Sőt, az uniós pénz még az egykori hiperinflációval világrekordot elért pengőt sem tudta érdemben megelőzni, a forint elődje is 3,12-es támogatottsággal végzett.

Megosztók és elutasítottak

A pengő volt egyébként a legmegosztóbb pénz: a rá szavazók 37 százalékától kapott ötöst, 33 százalékától egyest. Az eurótól elmaradó, de a jüant megelőző amerikai dollárnál volt hasonló jelenség megfigyelhető, ott mindkét véglet 30 százalékot kapott, a többi pénznél csak az egyik szélsőség dominált.

A felmérés minket leginkább meglepő eredménye az osztrák schilling elutasítottsága volt. Noha meggyőződésünket, miszerint dunántúli magyarok tízezrei dolgoznak a szomszédoknál – vagyis ennyien élhetnének könnyebben egy valutaunió esetén –, nem rengette meg a szavazás, de a tény mégis az: a schillingre szavazók 42 százaléka egyest nyomott (a jüant majdnem ennyien, 41 százaléknyian utasították el, 21 százalékos volt viszont az ötös szavazat aránya).

Az osztrák pénznél csak a kuna (58 százalék) és a drachma (elképesztő, 73 százalékos elutasítottság, olvasóink óvatosabbak, mint Simor András és Járai Zsigmond együtt) volt népszerűtlenebb. Ez a három valuta kapta a legkevesebb ötöst, mindegyik tíz százaléknál kevesebbet, a kuna mindössze 4 százalékot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!