Alkotmánymódosítás a 98 százalékos adóért

Nem az adócsomagban próbálja megoldani a kormány, hogy kivessen 98 százalékos adót a közszolgák bizonyos jövedelmére. Helyette az alkotmányt kívánják módosítani, a törvényjavaslatot (pdf-formátum) ma délután nyújtották be a parlamentnek.

Az alaptörvénynek azt a részét egészítenék ki még egy passzussal, ahol arról van szó, hogy mindenki, magánszemély vagy szervezet jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően köteles a közterhekhez hozzájárulni. Ezt toldanák meg egy rendelkezéssel, amelynek a lényege, hogy aki az állami szférában dolgozik, legyen szó minisztériumi alkalmazottról, közalkalmazottról, állami cégnél alkalmazott személyről, annak bizonyos jövedelmeire extraadót vethet ki bármikor a mindenkori parlament. A passzus egészen pontosan úgy szól: „A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó , illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg.”

Az alkotmánymódosítást azért akarja végrehajtani a kormány, hogy teljesíthesse a kormányfő ígéretét, a pár héttel ezelőtti 29 pontos első akciótervének egyik elemét: 98 százalékos elvonás sújtaná a kétmillió forint feletti végkielégítéseket az állami, önkormányzati szférában.

Az alkotmányba betenni szándékozott rész azonban valójában nemcsak a végkielégítésekre vonatkozik, hanem bármilyen jövedelemre, vagyis a bérre, béren kívüli juttatásra is. Így elvileg semmi akadálya nem lenne az alkotmány átírása után, hogy bármely állami alkalmazottnál vagy akár az MNB elnökénél bizonyos határ felett megpróbálják elvonni a jövedelem tetszőleges részét.

A beterjesztett törvényjavaslatnak azonban van egy buktatója. Ezt az extraadót már az idei jövedelmekre, akár az áprilisban kapott végkielégítésekre is ki szeretnék vetni. Ez azonban nem kizárt, hogy alkotmányellenes, a veszélyre magának a törvényjavaslatnak az indoklása is utal.

Az alkotmánymódosítás fent említett módon történő módja azonban lapunk megítélése szerint még egy veszélyt rejt: nincsen meghatározva, mit is kell érteni „jó erkölcsbe ütköző” jövedelem alatt, és az sincs meghatározva, hogy a mindenkori parlament mekkora plusz elvonást állapíthat meg.

Külön érdekesség, hogy a kormányszóvivő ma nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, de már mást mondott, mint ami a kormány eredeti terveiben szerepelt. A miniszterelnök azt jelentette be pár hete, hogy a két hónapok túli végkielégítésekre vetnek ki 98 százalékos adót az állami szférában. Ehhez képest Nagy Anna kormányszóvivő azt jelezte ma, hogy nem a végkielégítés ideje, hanem az összege számít. Csak a kétmillió forint feletti összegekre vonatkozik a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, vagyis ez az adónem nem fogja érinteni az átlagkeresetű rendőröket, tanárokat, orvosokat - közölte Nagy Anna kormányszóvivő az MTI tudósítása szerint. Nagy Anna példaként kifejtette: ha valaki hárommillió forint végkielégítésre számított, az kétmillió húszezer forintot fog kapni. A kormányszóvivő példaként azt mondta, ha valakinek járna hat havi végkielégítés, de az nem éri el a kétmillió forintot, akkor megkapja a neki járó teljes összeget.