Rogán meghátrált, de a kormány kitart Járaiék mellett

Én sem tudtam, hogy javaslatom ennyire szűk kört érint – mondta lapunk kérdésére a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke. Rogán Antal azután döntött úgy, hogy visszavonja a törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatát, miután kiderült: azok főként néhány Fidesz-barát tulajdonosi hátterűnek tartott biztosítónak kedveznének.

Rogán eredetileg azzal indokolta javaslatát, miszerint a működési engedélyüket 2007. június 1-e után megszerző biztosítók mentesülnek az adó alól, hogy egy induló biztosító nyereségessé válásához évek kellenek, így ha a törvény minden szereplőre vonatkozik, piacon nehezebben alakulhat ki tényleges versenyhelyzet.

Jól járnának

Az egyik érintett társaság a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt., amelyet leggyakrabban szakmai körökben is Járai-féle biztosítóként emlegetnek (Járai Zsigmond, Orbán Viktor korábbi pénzügyminisztere a biztosító egyik alapítója, de az alapítók között van Martonyi János volt és jelenlegi külügyminiszter is).

Jól járna a módosítással a Wáberer György nevéhez köthető Wabard Biztosító Zrt., márpedig Wáberer szintén nem áll messze a Fidesztől. A fuvarozással is foglalkozó nagyvállalkozó néhány napja – a nemzeti együttműködés jegyében – társulást alapított néhány másik jelentős fuvarozó céggel: a társulás együttműködési megállapodást írt alá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel, egyebek mellett arról, hogy ezentúl a hazai kutakon tankolnak majd, a magas üzemeanyagárak ellenére extra adóbevételt biztosítva a költségvetésnek.(E két biztosító mellett több másik társaság is profitálna egyébként a javaslatból, de jellemzően kisebb adóterher alól mentesülnek, mint a CIG és a Wabard.)

Rogán Antal egy másik indítványt is benyújtott a biztosítókra kírótt különadóval kapcsolatban, ennek sorsáról azonban még nem döntött. Ez a biztosítók által fizetendő adó vetítési alapját módosította volna úgy, hogy az egyszeri díjas életbiztosítások és az eseti díjak befizetése után csak 10 százalékos díjbevételt kellene elszámolni. Ez - piaci forrásaink szerint -  mások mellett szintén jól jött volna a CIG Pannóniának, miután díjbevételeinek nagyjából fele származik egyszeri és eseti díjakból.

Sakkban a biztosítók

Rogán - egyik javaslatát legalábbis biztosan érintő - visszakozásával azonban mégsem került pont az ügy végére. A kormány ugyanis – formálisan a számvevőszéki és költségvetési bizottságon keresztül – Rogánnal párhuzamosan beadott egy egészen hasonló tartalmú módosítót (pdf-ben) a törvényjavaslathoz. Ebben egyetlen javaslatba foglalva szerepel a fent részletezett tartalmú két módosító, és a fideszes politikus lapunknak azt mondta, azt várhatóan meg is szavazza majd a parlament.

Ügyes húzás a módosító javaslat, az ugyanis úgy hozza helyzetbe a  Fidesz-barátnak mondott biztosítókat, hogy közben a versenytársakat is sakkban tartja – kommentálta egy forrásunk az eredeti törvényszöveghez már a kormány által benyújtott változtatási terveket.

Azzal ugyanis, hogy a Rogán Antal által beadott két javaslat kis változtatással egy újabb, de egyetlen átfogó módosító javaslatba került, azok együtt mehetnek át majd a döntéshozáson. Ha a biztosítók szeretnék, hogy a parlament a vetítési alapra vonatkozó szabályozást így fogadja el – márpedig szakmai körökben többségben voltak ennek hívei –, bele kell törődniük a másodikba is, ami versenyelőnyhöz juttatna egy jól körvonalazható tulajdonosi kört.

A kormány által benyújtott, kiindulási alapot jelentő törvényjavaslat ugyanis forrásaink szerint eltér a tárgyalások során a biztosítók képviselői és a kormány között kialakult kompromisszumtól. Bár a gazdasági minisztérium a biztosítókkal korábban megállapodott, a törvényjavaslat mégsem a korrigált díjbevételt adja meg vetítési alapnak, hanem egy másik mutatót: a 2009-es beszámolóban szereplő megszolgált díj viszontbiztosítás nélküli értékét. Ez pedig - tekintsük el a durva szakmai részletektől - jelentős különbség. Egyszerűbben fogalmazva: a most kormány által is beadott módosító javaslat tehát mindössze azt foglalná törvénybe, amiről korábban a biztosítókkal már amúgy is megegyeztek, így ha azt nem fogadnák el, komoly gondokat okozhat a társaságoknál.

A fiatal biztosítóknak kedvező javaslat viszont általános megdöbbenést keltett. Ez a változtatás csak egy szűk csoport érdekeit szolgálja - kommentálta a beadványt Scheiring Gábor, az LMP parlamenti képviselője – és egyébként a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság tagja – aki szerint nem véletlen, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban akarta ezt a kitételt a törvénybe csempészni. Scheiring úgy vélte, a módosítás ötletét egyértelműen politikai érdekek vezérlik.

Többszáz milliót spórolhatnak rajta

Annyi a beadott módosító javaslat, hogy nehéz lenne kalkulálni – reagált Missura Gábor a CIG szóvivője arra a kérdésünkre, mennyit spórolhat Rogán, illetve most már a kormány tervén a biztosító. Egyik forrásunk azonban úgy számolja, ha 2007 júliusa utáni alapítása miatt megkapja a bankadó alóli mentességet, a CIG akár 400, a Wabard pedig 300 millió forint befizetésétől mentesülhet ebben az évben. Ha az új biztosítóknak nem kell fizetnie, azzal persze más biztosítók is kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, forrásaink szerint például az MKB 62 milliót, míg a Genertel 186 millót spórolhatna meg.

A számítások szerint egyébként az adó elengedése a Wabardnak nagyjából 5-9 százalékos díjelőnyt jelenthet majd a kötelező biztosítások versenyében, miközben lesznek olyan biztosítók, akik egyáltalán nem tudnak majd növekedni a következő években. A megkérdezett szakemberek valószínűsítik, hogy a bankadó hatására a biztosítók inkább külföldi székhelyű vállalatok fióktelepeivé alakulnak majd át, ez a folyamat már meg is kezdődött.

A bankadó kivetését Orbán Viktor egyébként korábban azzal indokolta, hogy mivel a pénzügyi szektort az emberek pénzéből segítették ki a válság idején, most, hogy az ország van bajban, a bankoknak kell segíteniük az embereken. A biztosító társaságok szerint azonban a pénzügyi válság kirobbanását nem a biztosítási szektor okozta, és túlzottnak tartják a rájuk eső 36 milliárd forintot is. A Magyar Biztosítók Szövetségének egy korábbi közleménye szerint a szektor nagyjából 20 milliárdot képes elviselni.

A CIG és a Wabard számokban

A 2009-es üzleti eredményéről szóló beszámolója szerint a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. egy év alatt csaknem megduplázta az árbevételét: az értékesítés nettó árbevétele 3,85 milliárd forintról 7,05 milliárd forintra emelkedett (igaz, a 2008-as nem volt teljes év: a PSZÁF-tól csak májusban kapták meg a tevékenységi engedélyt). A növekvő árbevétel ellenére – jórészt értékesítés költségeinek növekedése miatt – az üzleti eredmény mínusz 1,155 milliárd forintról 2,29 milliárdra, míg az adózás előtti eredmény mínusz 1,07 milliárdról mínusz 2,27 milliárdra romlott.

A CIG forgóeszköz-állománya, ami 2008-ban még nem érte el a 4,5 milliárd forintot, a múlt év végén már meghaladta a 13,5 milliárdot, teljes eszközállománya 6,4 milliárdról 17 milliárd forint fölé emelkedett. Úgynevezett minimális biztonsági tőkéje a múlt év végén az előírt szint alá süllyedt, de a tulajdonosok már novemberben döntöttek egy 2,5 milliárdos, zártkörű tőkebefizetésről. Ebből több mint kétmilliárd a tőketartalékba került, míg 450 millióval a jegyzett tőkét emelték 1,8 milliárd forintra.

A tevékenységi engedélyét szintén 2008-ban megkapó Wabard Biztosító Zrt. tavaly viszontbiztosítás nélkül 4,9 milliárd forintos díjbevételt ért el, a károk ráfordításai sorban 4,8 milliárd forintot számolt el, bár ebből csak 2,27 milliárd forint volt a kárkifizetések és kárrendezések költsége. Működési költségei 1,56 milliárd forintra rúgnak, így a Wabard 2009-es eredménye 1,496 milliárd forintos mínuszt mutatott. A Wabard eszközállománya a múlt év végén 4,6 milliárd forint volt, mérleg szerinti eredménye 1,3 milliárdos mínuszt mutatott.