Versenyjogban tapasztalatlan elnöke lehet a GVH-nak

Sem a versenyjoggal kapcsolatos eljárásokban, sem a szakterületet érintő tudományos életben nem ismert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökének jelölt Juhász Miklós.  Egyik forrásunk úgy fogalmazott: még a versenyhivatalban is kétségbeesett guglizás kezdődött csütörtökön, amikor a miniszterelnök bejelentette jelöltjét.

Juhász Miklós egy óbudai ügyvédi irodából érkezik a GVH élére (a jelöltet többször kerestük, de szabadságát tölti). A Népszabadság cégbírósági adatokra hivatkozva azt írta: Juhász Orbán Viktor korábbi főtanácsadójának, Schmidt Máriának egyes vállalkozásaiban tűnt fel, a Budapesti Ingatlan Nyrt.-nek (BIF) felügyelőbizottsági tagja volt Simor András jegybankelnökkel együtt.

Úgy tudjuk, a GVH-nál hivatalból bíznak abban, hogy a szervezet megfelelő működést garantáló függetlensége megmarad, hiszen – fogalmazott egyik forrásunk – az nem egyes személyektől, hanem a fékek és ellensúlyok meglévő és jól működő rendszerétől függ.

Az optimizmust azonban az utóbbi idő történései megkérdőjelezik. Az új parlament július elején módosította a versenytörvényt – a módosításba egyébként a GVH nem volt bevonva, a jogszabályra a hivatal dolgozói véletlenül találtak rá az országgyűlés honlapján. Az elfogadott törvényjavaslatot Sólyom László volt köztársasági elnök július 15-én megküldte az Alkotmánybíróságnak (AB) véleményezésre – így a változtatások eddig nem léphettek hatályba, az AB még nem hozott döntést az ügyben. A törvény a GVH elnökhelyetteseinek kinevezésére és megbízatásuk megszűnésére vonatkozó szabályokat módosította, de Sólyom két rendelkezést alkotmányellenesnek talált. Közülük az egyik feltehetően sértené a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Elbocsátó üzenet

A Fidesz problémás módosításának lényege szerint a GVH elnökhelyetteseinek a megbízatása az elnök mandátumának lejártával egy időben megszűnne. A törvény szerint ezt a szabályt a hivatalban lévő két elnökhelyettesre is alkalmazni kellene, függetlenül attól, hogy hat évre szóló kinevezésükből még mennyi idő van hátra. A most hivatalban lévő két elnökhelyettest az előző kormány regnálása idején, tavaly szeptemberben nevezte ki az államfő, nekik tehát a hatályos törvény értelmében csak 2015-ben kellene távozniuk. Sólyom szerint a javaslat azonnali hatálybalépése alkotmányellenes.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján ugyanis a határozott időre kinevezett tisztségviselők idő előtti, jogszabállyal történő elmozdítása csak akkor elfogadható, ha az együtt jár az adott szervezet átalakításával. Jelen esetben ilyen nem történt, ezért a törvény a jogbiztonság sérelmét okozza – érvelt júliusban a Sólyom vezette köztársasági elnöki hivatal.

A GVH-t ismerő forrásunk szerint a szervezet átalakítása az új elnöknek sem lenne pofonegyszerű. Az Alkotmánybíróság ugyanis például a szervezeti működési szabályzat átalakítását – amit az elnök akadályok nélkül bármikor megtehet – nem tekintené a szervezet elfogadható mélységű átalakításának, ahhoz  a hatályos törvények módosítására, azaz mélyrehatóbb változások foganatosítására is szükség lenne. Persze egy Fidesz által támogatott versenyhivatali elnök átalakítási javaslatai feltehetően gond nélkül mennének át kétharmados többséggel rendelkező törvényhozáson, a változtatások visszadobását pedig egyik forrásunk sem várja az új köztársasági elnöktől.

Az elnökhelyettesek – Gadó Gábor és Wallacher Lajos – eltávolításával a GVH csúcsszerve, a Versenytanács is átalakulna, Gadó ugyanis ennek a testületnek az elnöke is egyben.

A hatályos törvény alapján a GVH elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A két elnökhelyettes személyére pedig az elnök tesz javaslatot a miniszterelnöknek, akinek az egyetértése esetén a köztársasági elnök kinevezi az elnökhelyetteseket. A GVH elnökének joga van a Versenytanács összetételébe is beavatkozni, jelölni embereket a versenytanácsba.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!