Raiffeisen: Aggasztó módon járt el a kormány

Aggasztónak tartja a magyar kormány bankadóval kapcsolatos eljárásmódját a Raiffeisen International vezérigazgatója. Herbert Stepic szerint a 0,5 százalékos mérlegfőösszeg-arányos adó hatalmas a Németországban és Ausztriában tervezett bankadóhoz képest is. A leglényegesebb azonban, hogy ezáltal a kormány egyfajta kisajátítást hajt végre, csökkentve a bankok saját tőkéjét. "Természetesen ennek negatív hatása van a befektetőkre, óriási bizalomtörést jelent" – fogalmazott.

Arra a kérdésre, tart-e attól, hogy a magyar példa ragadós lesz, azt válaszolta: az elmúlt hetekben több régiós országban is vitatémává vált a bankadó. Szeretné remélni, hogy mások nem követik a magyar példát, különben hogyan erősíti saját tőkéjét a bank? "Nagy a félelem, hogy ha nem egyeztetik össze az egyes országok adórendszerét, a banknak dupla adót kell fizetnie" – mondta. Szerinte ezzel az osztrák kormány tisztában van.

A válságból még egyáltalán nem került ki a régió. Márciusban szerinte jobbak voltak a kilátások, a görög válság azonban egy újabb nagy bizonytalansági tényezőt hozott a kelet-európai piacokra. Szerinte 2011 második vagy harmadik negyedévében jöhet csak el az az időpont, amikortól már nem nő a nem teljesítő hitelek összállománya. "Boldogak leszünk, ha jövő év közepére világos stabilizációt érünk el" – fogalmazott.

Stepic a német bankok helyzetéről is beszélt. Szerinte az a legfőbb probléma, hogy nem történt meg a tartományi bankok szerkezetátalakítása. A tartományi banki koncepció már túlhaladott, ugyanis a saját régióikban már képtelenek elegendő mennyiségű új üzletet generálni, ezért is vásároltak be kockázatosabb értékpapírokból. Szerinte több, világszerte aktív bankot bírna el a német gazdaság.

Ami Ausztriát illeti, az ország továbbra is "túlbankosított", bár a tisztulás lassan ugyan, de elkezdődött.

Ennek "egyértelmű" része a Raiffeisen összeolvadása is, melynek célja, hogy "gyorsabb, karcsúbb és hatékonyabb" legyen a társaság. Az összeolvadás jelenleg is tart, a Raiffeisennél a cégnyilvántartásba történő bejegyzésre várnak.

A végleges állapotba a negyedik negyedévben juthatnak el, a szinergia hatásoknak köszönhetően évi 60-115 millió euró megtakarítást hozhat az összeolvadás.

Az újságírói kérdésre, mely szerint a kis Raiffeisenbankok körében nincs-e szükség konszolidációra, Stepic úgy válaszolt: ez folyamatban van, míg ugyanis a nyolcvanas évek végén mintegy 900 önálló Raiffeisenbank volt Ausztriában, mára 550-re csökkent a számuk. Ahhoz, hogy egyértelmű eredményprognózist adjon a társaság, a jelenlegi gazdaság helyzet egyszerűen nem elég stabil – zárta a beszélgetést Stepic.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!