A 90 napon túl nem teljesítő hitelállomány 1200-1300 milliárd forint, ebből a közel 100 ezer háztartásra megközelítően 500 milliárd jut - mondta a csütörtöki tájékoztatón Tabák Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakigazgatója, ismertetve az MNB legújabb hitelezési felmérését. A második negyedévében tovább nőtt a nemfizetés miatt átstrukturált hitelek aránya: a vállalati szektorban 3,5 százalékról 4,4 százalékra, míg a háztartásoknál 5,2 százalékról 6,1 százalékra.
A bankok számottevő növekedésre számítanak az átstrukturált állományban 2010 végére: a vállalati szektorban például az üzleti célú ingatlanhitelek jelenlegi 15 százalékot megközelítő aránya az év végére 27-28 százalékra nőhet. A háztartási hiteleknél a lakáscélú - azaz a lakosság számára a legérzékenyebb - területen a jelenlegi 5 százalékos átalakított állomány 6 százalék fölé nőhet, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a 9 százalék feletti arány 11 százalék fölé emelkedhet. Ebből az látszik, hogy a bankok továbbra is fontosabbnak tartják helyreállítani a bajba jutott ügyfelek fizetési képességét az átstrukturálásokon keresztül, semhogy azonnal megkezdjék a fedezetérvényesítést, a behajtást - állapította meg az MNB.
A bankok körében végzett kutatás azt mutatja, hogy bár a bankok egyre több nehéz helyzetbe kerülő adós hitelét ütemezik át, számos esetben már ez sem segít - hangsúlyozta Tabák Péter.
Emellett a sikertelen átütemezések részaránya is tovább emelkedett: az átstrukturálásokat követően fizetési késedelembe esők aránya a háztartási szegmensben az első negyedévi 20 százalékról 25 százalékra, a nagyvállalatoknál 3 százalékról 6 százalékra, míg a kis- és középvállalati szegmensben 9 százalékról 18 százalékra ugrott.
Az idő múlásával az átütemezéskor nyújtott, alacsony törlesztésű időszakok lejárnak, ami a törlesztő részletek nagymértékű emelkedéséhez vezet. A magasabb adósságszolgálatot számos ügyfél, mivel jövedelmi helyzete nem javult jelentősen, nem tudja teljesíteni.
A kutatást ismertető Tabák Péter szerint az átstrukturálások sikerességét a makrogazdasági környezet érzékelhető javulása, a munkahelyek számának, valamint a háztartási jövedelmeknek az emelkedése növelhetné.