Megvalósulhat az MNB rémálma

Szüksége lehet Magyarországnak az IMF és az EU pénzügyi biztonsági hálójára, amennyiben a globális befektetői hangulat negatív irányba fordul, márpedig ez egyáltalán nem valószínűtlen - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Reuters-szel. Az MNB szerint a frankkal szembeni gyengébb forint miatt az áprilisi banki stressztesztben felvázolt stressz szcenárió majdnem megvalósult - írta a Portfólió.

A forint svájci frankkal szembeni gyengülése az MNB szerint a vártnál nagyobb hitelezési veszteségeket okoz a bankszektor számára. Ez azt jelenti, hogy egyes bankoknak új tőkére lehet szükségük, de csak "korlátozott mértékben", 40-50 milliárd forintig.

Az MNB szóvivője szerint azonban a pótlólagos tőke garantált a bankok erős tulajdonosi hátterének köszönhetően, a magyar tulajdonú bankok sokktűrő képessége és tőkemegfelelése pedig magas. A jegybank szerint a bankok likviditási pozíciója folyamatosan javul, az erősebb frank nem okoz jelenleg finanszírozási problémákat a számukra.

Az MNB-nél megismételték: az inflációs kockázatok előtérbe kerülésével vagy az ország kockázati megítélésének tartós romlásával sor kerülhet alapkamat-emelésre, a globális kilábalás még törékeny, a befektetők hangulata erős ingadozást mutat, ezért Magyarország az IMF és az EU pénzügyi biztonsági hálójára szorulhat.

Az MNB áprilisban közzétett stabilitási jelentésének stressz forgatókönyve a GDP 2,2%-os és a foglalkoztatás 2,3%-os visszaesésével, ileltve 5%-os fogyasztói árindex-szel, 315 forintos euró- és 215 forintos frankárfolyammal számolt. A bankokra az ezek közül talán legközvetelenbbül ható 215 forintos frankárfolyam valósult meg. A stabilitási jelentés akkor megállapította: a bankrendszer tőkemegfelelése mind az alap- mind a stresszpályán magas maradhat.

Valóra váló rémálom?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs jelentése szerint ebben az évben a bankok a különadó minimális részét tudják csak áthárítani a fogyasztókra. A nagyobb lakossági törlesztők és a megemelkedett vállalati csődráták miatt ugyanis az áthárítással a hitelek bedőlésének kockázatát növelnék, azaz maguk alatt vágnák a fát. Emiatt az adó a bankok eredményét fogja csökkenteni. Jövőre várhatóan már beindul az áthárítás, elsősorban az új vállalati hitelek, illetve a meglévő lakossági hitel drágulhatnak, illetve csökkenhetnek a betéti kamatok. Ez pedig a háztartások helyzetét fogja tovább rontani.

A pénzügyi stabilitásról szóló április MNB jelentés jelzi, hogy a lakosság hitel-visszafizetési képessége nem csak a devizaárfolyamok változásától, hanem a munkanélküliségi ráta alakulásától is nagyban függ.

Az MNB áprilisi likviditási stressztesztjében már jelezte, hogy jelentős pénzügyi piaci zavarok, betétkivonás és árfolyamsokk együttes fellépése esetén is megfelelő a bankok pénztartaléka, a stresszpályán azonban a gazdasági recesszió elhúzódása növekvő hitelezési veszteségeket okozhat, ami 45-50 milliárd forint összegű pótlólagos tőkebevonást tehet szükségessé. Az MNB mostani közleményében pontosan ekkora összeget emleget, tehát úgy fest, hogy ilyen erős frank és ilyen gyenge forint mellett a jegybank legpesszimistább forgatókönyve valósulhat meg.