Stiglitz receptje: megszorítás helyett beruházás

2010.09.07. 20:42 Módosítva: 2010.09.07. 20:42
Megszorítások helyett magasan megtérülő beruházásokra kellene koncentrálniuk a kormányoknak – mondta Joseph Stiglitz egy budapesti sajtóbeszélgetésen. A Nobel-díjas közgazdász szerint nem sok jóra vezet, ha a vezető hatalmak a költségvetési hiányukat drasztikus kiadáscsökkentési programokon keresztül próbálják meg helyretenni a gazdaságot. Az új-keynesiánusnak mondott tudós a beszélgetés alatt többször is ostorozta a neoliberális közgazdaságtant.

A jelenlegi válságból nagyon lassan keveredünk ki, a deficitcsökkentő stratégia alkalmazásával - szögezte le Joseph Stiglitz. A költségvetési kiadások csökkentése szerinte egyedül a pénzpiacoknak kedvez, akik egyébként magát a válságot is előidézték. Nem kizárt, hogy a felesleges és káros megszorítások miatt egy második recessziós hullám éri majd a gazdaságot, jelenleg azonban erről értelmetlen beszélni, hiszen még az előzőből sem jöttünk ki.

Későn jött a segítség

A görög válság kapcsán a Nobel-díjas közgazdász elmondta: az egy korábban létrehozott európai alappal talán elkerülhető lett volna, a segítség azonban már túl későn érkezett, ráadásul a déli ország helyzetét tovább nehezítette a monetáris függőség. Magyarország önállóan dönthet valutaátváltási mechanizmusáról szemben az eurozóna országaival, emelte ki hazánk helyzeti előnyét a válságkezelésben a közgazdász.

Megéri beruházni

Bár Magyarország mérete korlátozza hitelfelvevő képességét, olcsó hitelekkel hasznos fejlesztéseket hajthatnak végre az államok. Ezek a beruházások a kamattehernél jóval nagyobb hozamot termelhetnek, az Egyesült Államokban például a kormányzati beruházások a piaci költségeknél tízszer jobban megtérültek.

Szerinte elsősorban az oktatásba és az infrastrukturális fejlesztésekbe kellene a kormányoknak beruházniuk, ezek ugyanis olyan hosszútávon megtérülő befektetések, amelyek hozzásegítenek a gazdasági növekedéshez. Ehhez azonban érdemes lenne a munkaerőpiaccal is többet foglalkozni, megfelelő foglalkoztatás nélkül ugyanis elképzelhetetlen a fenntartható növekedés. A munkásokat nem a GDP-növekedésének kis mértékű ingadozásai érdeklik, hanem az, hogy van-e munkahelyük, ehhez azonban tartós és stabil növekedés szükséges.

Új elmélet kell

Az új-keynesiánusnak mondott közgazdász a beszélgetés alatt többször is ostorozta a neoliberális közgazdaságtant. Szerinte az a tény, hogy az elmúlt néhány évben az amerikai munkanélküliség szinte alig javult jól jelzi, hogy a piac nem képes önmagát szabályozni.

A válság kapcsán bebizonyosodott, hogy a mainstream makroökonómia nem ad kielégítő válaszokat a gazdasági problémákra, a közgazdaságtan új elméletért kiállt. A neoliberális elvek szerint mindenkinek ugyanaz a jó megoldás, miközben minden ország más, történelme, kultúrája és adottságai saját megoldásokat igényelnek.

A világhírű közgazdász az Az Új Közgazdasági Gondolkodás Intézetének a Közép-európai Egyetemen (CEU) megrendezett konferenciájára érkezett Budapestre. A rendezvény fórumot biztosít Európa, Ázsia és az Egyesült Államok vezető gazdasági és pénzügyi gondolkodói számára a jelenlegi gazdasági válságot okozó hibák és a továbblépés lehetőségeinek megvitatására.

Az INET közgazdasági agytrösztöt Soros György 50 millió dolláros támogatással indította 2009-ben, és a közgazdasági gondolkodás megújítását várja tőle.