Matolcsy: 3 százalék alatt lesz jövőre a hiány

Gazdaságtörténeti döntésre szánta el magát a kormány a mai ülésen, vállalta, hogy jövőre 3 százalék alá szorítja a költségvetés hiányát a GDP arányában – jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Azért nevezte ezt mérföldkőnek a miniszter, mert a rendszerváltás óta, így az EU-ba való belépésünk óta sem volt soha a bűvös 3 százalék alatt az államháztartási hiány, ezért mind a mai napig az unió túlzottdeficit-eljárása alatt állunk.

Matolcsy bejelentése véget vetett annak a cikkcakknak, amit a kormány a választások után produkált. Mindezidáig a kabinet a mozgásterét igyekezett bővíteni, nem köteleződött el a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett. Jóllehet abban, hogy most ez megtörtént, szerepet játszhatott az is, hogy Brüsszel tegnap egyértelművé tette Matolcsyéknak, nem tolerálják, ha  Magyarország jövőre nem tartja magát a konvergenciaprogramban tett vállalásához. A miniszter erre utalt, amikor elmondta, hogy a kormány mai döntéséhez hozzájárult az, hogy az EU jelezte, a 3 százalék alatti hiányhoz minden segítséget megad, de másban nem lesz partner.

Most kezdik kidolgozni a költségvetést

Matolcsy tárcája most kezdi kidolgozni a 2011-es büdzsét, ezért pontosan nem lehet tudni, hogyan teljesülhet a deficitterv. Ennek öt feltétele van: be kell tartani az idei 3,8 százalékos hiánycélt, és ezt meg is fogjuk csinálni – fogalmazott Matolcsy. 2010 után jövőre is be kell szedni 200 milliárd forintot bankadóból, erre van esély – hangsúlyozta. Egy jövő évi 2,5-3 százalékos gazdasági növekedés is segít többletbevételt generálni. Olcsóbb államigazgatásra van szükség, ebből 100-200 milliárd forintos megtakarításra számít a kormány. Az állami vállalatok rendbetétele pedig tehermentesítheti a költségvetési kiadási oldalt – sorolta.

Eddig többet akartak, de IMF így sem kell

A jövő évi 3 százalék alatti hiány kardinális pontja volt az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalásoknak, a megbeszélések megszakadásához hozzájárult, hogy a kabinet ódzkodott ennek vállalásától. Az emelletti elköteleződés elvileg lehetőséget adhatna a tárgyalások felújítására, azonban Matolcsy jelezte, hogy a most futó kölcsönszerződést októberben-novemberben a menetrend szerint lezárják, és új kölcsönszerződést nem akarnak kötni a Valutaalappal.

Az EU tisztségviselői a tegnapi uniós pénzügyminiszteri találkozón adták Matolcsy tudtára, nem nézik jó szemmel, hogy a 3 százaléknál magasabb deficit felé kacsintgat a kabinet. Az Ecofin-ülésen azonban más fontos kérdések is terítékre kerültek, amelyek mind befolyásolhatták a magyar lépést. A költségvetési hiányra tett vállalásait megsértő országokat valahogy szankcionálni kell, a pontos döntés október végére várható. Ahogyan abban a kérdésben is akkorra juthatnak dűlőre, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszert felállító országok esetleg figyelembe vehetik-e az államháztartási, államadósság-kimutatásoknál a nyugdíjreformot. Matolcsy jelezte, hogy a kormány úgy vállalja a 2011-es 3 százalék alatti hiányt, hogy ezzel a nyugdíjtényezővel nem számol.

A tárcavezető azt a meglepő kijelentést is tette, hogy a válságból való kilábalás után, a kormány várakozásai szerint 2013-tól meginduló stabil fellendülés idején nemcsak hogy egyre alacsonyabbra kell szorítani a költségvetési hiányt, hanem nullszaldós vagy többletes államháztartási egyenlegre kell törekedni.

Az Ecofin-ülésen szóba került a bankadó kérdése is. Eddig négy uniós tagállam, Svédország, Németország, az Egyesült Királyság és Magyarország vezette be, de több ország jövőre követheti a példát. Nem dőlt el, hogy milyen célt szolgáljon a bankadó (mi a költségvetésbe folyatjuk, a németek egy bankstabilizációs alapot kívánnak belőle felállítani), majd később határoznak erről, addig a tagállamokra bízzák, milyen célra fordítják a bankadóból befolyó bevételt – monda Matolcsy. A pénzügyi tranzakciókra kivetendő adót a nagy többség ellenezte, mondván, addig veszélyes lenne ilyent bevezetni az EU-ban, amíg az Egyesült Államokban, Kelet-Ázsiában tartózkodnak egy ilyen sarc kivetésétől.

A forint örömtáncot járt

Már Matolcsy bejelentése előtt is  erősödésnek indult a forint, de a nagyobb előrelépés a grafikonokon időben mégis ehhez köthetőnek látszik. A délelőtt 226 forint felett rekordott döntő frank ára négy óra körül 222,30-ig csökkent (innen újra drágult 223 környékére), az euró ára pedig 286,60 környékére esett 289,30 körüli napi csúcsáról.

A kormány eddig is többször feleslegesen kockáztatot, és bár a forintra nehezedő nyomás most döntően nem országspecifikus, nagyon jó, hogy ebben a helyzetben a kormány végre oszlatja a bizonytalanságot - fogalmazott egy, az erősödést a bejelentéshez kötő, neve mellőzését kérő piaci elemző. Szerinte eddig élhetett egy olyan forgatókönyv, hogy a kormány nem törödve a piaci nyomással az önkormányzati választásokig semmilyen részletet nem árul el a költségvetésről, de valószínűleg realizálták, hogy ennek komoly veszélyei vannak. Ilyen bizonytalan piaci környezetben a kormányzati szándékok kommunikálása hiányában ha kis eséllyel is, de egy akár katasztrófális forintesés is jöhetett volna, ez a forgatókönyv a mostani bejelentéssel alighanem elfelejthető.

Kezdenek helyére kerülni a dolgok

Kezdenek helyére kerülni a dolgok, tavasszal onnan indultunk, hogy magasabb hiány lesz IMF-fel, mostanra odáig jutottunk, hogy alacsonyabb hiány IMF nélkül – fogalmazott az Indexnek Barcza György. A K&H Bank makroelemzője nem lát összefüggést a forint erősödése és Matolcsy György bejelentése között, a forint a nemzetközi jó hangulatban a régiós devizákkal és a tőzsdeindexekkel együtt erősödött.

Az elemző szerint Matolcsy bejelentése az eredetileg tervezett 2,8 százalékos deficitcél tartását jelenti. Így idén és jövőre is tartanák magunkat a vállalásainkhoz, nem kellene felfelé módosítani a hiányt, amire 2002 óta nem volt példa. Ha ez sikerül, 2012 elején kikerülhetünk a túlzott deficiteljárás alól, ami a piaci bizalmat tovább erősítené.

Ezek után nagy kérdés, hogy a kormány hogyan képzeli el az új hiánycél betartását. Az alacsony hiány ugyanis csak komoly költségvetési fegyelemmel tartható, amihez szigorítani, megszorítani kell, ami a kiadások csökkentését jelenti. Barcza szerint ez elkerülhető lehet. Ha a büdzsé 2,5 százalékos növekedésre és 3 százalékos inflációra épül, akkor az így megjelenő költségvetési bevételi többlet kiadásvágás nélkül is elég lehet a hiánycél eléréséhez. Ehhez persze a kormánynak a kiadási oldalt nominálisan be kellene fagyasztania, tehát a költségvetés nem költhetne többet, mint ebben az évben. Ez persze fájdalmas lépés, de Barcza szerint még mindig jobb, mint egy megszorítás.

A másik nagy kérdés, hogy ilyen alacsony hiánycél mellett lesz-e mozgástér az adócsökkentésre. Barcza szerint ez az ígéret már megérne egy kiadásvágást, és könnyebben eladható lenne, mint általában a megszorítások, hiszen egy adócsökkentéshez teremtené meg a mozgásteret.