Bajnaiék szerint nincs csontváz a "csontvázbizottság" jelentésében

Bajnai Gordon titkársága szerint a Varga Mihály vezette bizottságnak az ország és a költségvetés állapotáról elkészített jelentése semmilyen meglepetést nem tartalmaz: nemhogy csontvázak nincsenek benne, de igazából új, eddig ismeretlen, a költségvetést, illetve az államháztartást érintő elem sem.

A közlemény szerint hamis az az állítás, hogy a Bajnai-kormány nem mutatta be az ország és a költségvetés valós helyzetét: teljes körű röntgenképet készített és adott át a következő kabinetnek.

A volt kormányfő titkársága emlékeztetett arra: március 26-án hozták nyilvánosságra az "Átlátható államháztartás" című jelentést, az új Országgyűlés alakuló ülésére, május 14-re pedig elkészítette és nyilvánosságra hozták "minden idők talán legteljesebb kormányzati átadás-átvételi dokumentációját". Ezeken túl a pénzügyminiszter több alkalommal konzultációs lehetőséget ajánlott fel a parlamenti pártoknak, amellyel az ellenzék nem kívánt élni - olvasható a közleményben.

A dokumentum szerint a jelentésben szereplő, a költségvetést érintő tételek mindegyike régóta ismert: nem csontvázak, rejtélyek vagy aknák, hanem megoldandó feladatok vagy kockázatok.

Nem új és ismeretlen, pláne nem csontváz, az adóbevételek tervezése és az azokat érintő kockázatok, legalábbis azoknak nem, akik figyelemmel kisérték a költségvetés alakulását. Éppen az adóbevételekre vonatkozó kockázatok miatt - a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal való egyeztetést követően - zárolt a Bajnai-kormány 150 milliárd forintnyi tartalékot, és tett félre további 50 milliárd forintot a kamatbevételekből 2010 elején. A zárolások fedeznek minden adókockázatot - áll a reagálásban.

A közlemény kitér arra: az adóbevételek várható alakulását befolyásolták továbbá az Alkotmánybíróság által megsemmisített ingatlanadóra vonatkozó törvényi rendelkezések, amelyek 50 milliárd forintos bevételkiesést jelentenek. Ennek pótlása az új kormány feladata volt - emlékeztetettek.

Bajnai Gordon titkárságának álláspontja szerint mindezeken túl a bevételeket tovább csökkentik a kormány új gazdaságpolitikáját magába foglaló 29 pontból álló csomag egyes adóintézkedései.

A dokumentum kitér arra: a közösségi közlekedési vállalatok kiszámítható működését segítő pénzügyi döntéseket is nyilvános és átlátható módon hozta meg a Bajnai-kabinet. A BKV zavartalan működéséről még 2009 decemberében született szándéknyilatkozat a kormányfő és a főpolgármester között, a szerződést pedig 2010. március 31-én fogadta el a Fővárosi Közgyűlés - idézi fel az anyag, hozzátéve: a MÁV hároméves közszolgálati szerződését február végén hagyta jóvá a kormányzat. Mindkét közlekedési vállalat a költségvetési támogatásért cserébe számos olyan kötelezettséget vállalt, amellyel hosszú távon tartható fenn a közösségi közlekedés Magyarországon.

A volt miniszterelnök titkársága leszögezte: valótlanság a jelentés azon állítása is, mely szerint egyeztetés és költségvetési fedezet nélkül vállalta volna a Bajnai-kormány az afganisztáni NATO-misszióban való magyar szerepvállalás bővítését. A tervet a kormány a Honvédelmi Minisztérium vezetésével több körben, valamint az akkori ellenzéki Fidesz képviselőivel, Lázár Jánossal és Simicskó Istvánnal is leegyeztette, a bővítés pénzügyi hátteréről pedig az általános tartalék terhére nyilvános kormányhatározatban tájékoztatta a közvéleményt - olvasható a dokumentumban.

A reagálás szerint a jelentésben szereplő a volt Oktatási és Kulturális Minisztérium reprezentációs kiadásai, illetve a Miniszterelnöki Hivatal 2005-től datált fotózási költségei egyértelműen "nem nevezhetők a költségvetést veszélyeztető tényezőknek, vagy csontváznak, sőt még csak szilánkoknak sem minősíthetők".

A megoldandó feladatokra és kockázatokra a Bajnai-kormány ideje korán felhívta a figyelmet, sőt a kockázatok kezelésére a megfelelő pénzügyi tartalékot is félretette. Az előző kabinet éppen ezért tervezte túl a 2010. évi tartalékokat. A titkárság véleménye szerint a GDP 0,8 százaléknak megfelelő "biztonsági puffert" hagyott utódjára, melynek döntő részét nem kötötte le.

A pénzügyi kockázatok jól ismertek voltak, de a Bajnai-kormány, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap szerint ezek a kockázatok kezelhetőek - közölték.

A reagálás emlékeztetett Olli Rehn az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosának kijelentésére, aki azt mondta, hogy az bizottságnak nincsen tudomása csontvázakról a magyar költségvetésben.

"A Varga Mihály féle tényfeltáró bizottság jelentésének végkövetkeztetése is hamis, hiszen a Világgazdasági Fórum friss jelentése szerint Magyarország versenyképessége az elmúlt évben - köszönhetően az eredményes válságkezelésnek - javult. Szemben a 29 közgazdász tavalyi előrejelzésével, a magyar gazdaság növekedése nem 0,2, hanem 0,5-1 százalék között várható" - zárul Bajnai Gordon titkárságának reagálása.

Varga Mihály szerdán jelentette be, hogy az általa vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság hatvanhárom olyan tételt gyűjtött össze, amely az idei vagy a következő évet terhelő kiadásként jelenik meg, illetve amelyet az átadás-átvétel során az előző kormány nem ismertetett az új kabinettel.