A hitelfelvevők felé hajlik a kormány

A kormányzat a lakáshitelesek megsegítését célzó, a múlt héten ismertetett, a bankok által élesen bírált nyolcpontos javaslatról először a hitelfelvevők és hitelkárosultak képviselőivel kezd tárgyalni - nyilatkozta az elképzelések egyik kidolgozója Rogán Antal a Duna Televízióban.

Devizával házaltak a bankok

A fideszes politikus szerint a magyar bankrendszert szerinte abban terheli felelősség, hogy a "devizahitellel házaltak". Mint kifejtette: nem véletlenül, ezeken a termékeken ugyanis nagyon sok pénzt kerestek.

Azt, hogy a Magyar Bankszövetség helyett inkább különböző szervezeteket igyekszik meghallgatni a kormány, jól mutatja: a mostani javaslatok közé bekerülhetett a "tiszta lappal indulás" is.

Egymásra licitáltak

A bankok saját hitelezési politikájukkal generálják azt az állapotot, amely szerint a tartozások mértéke már meghaladja az ingatlanok aktuális értékét - mondta a Napi Online-nak Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodájának (BVKI) ügyvezetője.

Kifejtette: a hitel felvételének időpontjában a bankok a piaci versenyben egymásra licitálva a lehető legmagasabb arányban finanszírozták meg az ingatlanokat. Nem volt ritka a 80-90, esetleg 115 százalékig történő finanszírozás sem.

Manapság gyakran az ügyfelek szemére vetik, hogy gondolták volna meg a hitel felvételekor, mennyit bír a családi költségvetés; ugyanezt viszont a pénzintézetek szemére is lehet vetni: gondolták volna meg, hogy mennyi pénzt adnak ki egy-egy ügyletre. Az ingatlan értékét meghaladó hitelt - állítja Kovács - a késedelmi kamatok alkalmazása is jócskán generálhatja.

Az ügyfeleknek is előnyös volt

Az érvelés azonban kissé sántít. A verseny hatására ugyanis 2008-ra valóban alaposan megváltozott a kereskedelmi bankok lakáshitelezési gyakorlata, de nem ilyen mértékben. A Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnöke közös - elsősorban egyébként a jenhitelek kockázataira figyelmeztető - ajánlásukban még 2008 februárjában aggódva említették meg, hogy az új folyósítású lakáshitelek több mint felénél a hitelösszeg már meghaladja a fedezet értékének 70 százalékát.

Az ügyfeleknek persze határozottan előnyösek voltak ezek a változások. A Napi Online számításai szerint régebben a vételár felét sem voltak hajlandók finanszírozni a bankok, a mintegy 80 százalékra értékelt ingatlan legfeljebb 60 százalékára nyújtottak hitelt.

Az ingatlan vételárát teljes egészében hitelbiztosítási értékként még a legnagyobb hitelboom idején sem fogadta el minden piaci szereplő. Vegyük azonban azt az esetet, amikor ez megtették, és 70 százalékra rúghatott a hitelhányad (LTV). A svájci frank árfolyamának változása ennél a kölcsönnél önmagában mintegy 95 százalékra emelte az LTV-t.

A válság miatti áresés pedig visszafogott számítások szerint is 110 százalék feletti szintet eredményez. Pedig a bank ebben az esetben kifejezetten prudens módon járt el. Ilyenkor pedig pótfedezetet éppen azért nem kértek a pénzintézetek, hogy ne hozzák lehetetlen helyzetbe az ügyfelet.

Drága a végrehajtás

Kovács szerint alapvető probléma a végrehajtás magas költsége. A végrehajtó munkadíjat kap, költségátalányt számít fel, ami félmillió forint fölött már egy százalék. Emellett még több címen tudja érvényesíteni a költségeit.

A BVKI vezetője szerint ezért szükséges lenne a végrehajtási jutalék minimum felére leszállítása, de elképzelhető olyan megoldás is, hogy a végrehajtást kérő maga ajánljon fel bizonyos százalékot a végrehajtó részére a behajtás fejében, de az ne legyen áthárítható az ügyfélre.