Mégis jövőre jön a 16%-os, egykulcsos szja

2011. január 1-jétől 16 százalékos, egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer és családi adózás lesz Magyarországon – nyilatkozta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a HírTv-nek a hétvégén. Úgy vélekedett, hogy ez egy fantasztikus áttörés lesz, az egymillió új munkahely teremtésének az egyik, ha nem a legfontosabb eszköze. A miniszter szerint ez az egykulcsos adórendszer a térségben, sőt az Európai Unióban a legversenyképesebb lesz, a legalacsonyabb adószinttel működik, a legegyszerűbb adózást kínálja.

A tárcavezető tehát cáfolta azokat a találgatásokat, hogy eltolódna a kormányfő által ígért adóreform. Pedig az elmúlt hetekben épp Matolcsy tárcája küldött olyan jelzéseket, hogy a gondoltnál is vontatottabb lehet az egykulcsos szja-ra való áttérés. Előbb lapunknak adott interjújában Kármán András adóügyi államtitkár beszélt arról, hogy fokozatosan térünk át a 16 százalékos kulcsú, egykulcsos, családi elemekkel megspékelt szja-ra, de 2013 elejére biztosan ilyen lesz a helyzet Magyarországon. Az államtitkár ezt a kijelentését megismételte a múlt héten a Magyar Nemzetnek adott interjúban, még a korábbinál is óvatosabb hangnemet ütve meg. Az indok alapvetően az volt, hogy a költségvetési keretek fokozatosságot követelnek meg.

Ehhez képest múlt hét csütörtökön Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő fordított egyet a kommunikáción, a Magyar Televíziónak nyilatkozva arra utalt, amit a hétvégén Matolcsy egyértelművé tett, tehát hogy jövőre egykulcsos szja-nk lesz, 16 százalékos kulccsal, ráadásul családi adózással karöltve.

Mi lesz az adóalap, meg az adójóváírás sorsa?

Több fontos dolgot sem tudni azonban. Kérdés, milyen paraméterekkel születik meg a jövő évi szja-rendszer, vagyis maradt-e a most havi több mint havi 15 ezer forintos adójóváírás évi többmillió forintig. Nem tudni mi lesz az adó alapja, visszatérünk-e a bruttó bérre, vagy marad a félszuperbruttónak becézett alap. Az is sokat számít, hogy a minimálbért mennyire emelik. Az sem tudott még, hogy a családi elem mit takar, de valószínűleg a korábbi eszközt, vagyis azt, hogy a gyerekek után adókedvezményt kaphat a szülő. (Ma csak a legalább háromgyerekes szülő élhet adókedvezménnyel.) Éves szinten sok százmilliárd forint bevétel sorsa múlik azon, hogy a fenti kérdésekre milyen választ ad a kormány.

Nem kevésbé izgalmas kérdés az, hogy az elmúlt héten mi változott az államháztartási kereteket illetően, vagyis hogy bár fikarcnyival sem jobb a költségvetési helyzet, mint mondjuk egy hete vagy két hónapja, sőt a kormány bevállalta a jövő évi 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycélt, mégis mi miatt mert Szijjártó után Matolcsy is elköteleződni az egykulcsos szja jövő évi bevezetése mellett, felrúgva a fokozatosság korábban hangoztatott menetrendjét.

Rendesen átrendezi a jövedelmeket

Az azonnali áttérés az egykulcsos adóra drasztikusan átrendezi a jövedelmeket, jövedelemarányokat is a társadalom rétegei között. Ma évi 5 millió forintig 17 százalékos szja-t kell fizetni a félszuperbruttó adóalap után (a bruttó bérre vetítve ez valójában 21 százalék feletti adókulcsot jelent), és az 5 millió forintos, félszuperbruttóval számolt adóalap után 32 százalékot vonnak le szja-ként a bérből.

Nem árt felidézni, a korábbi ciklusban már törvénybe iktatták a 2011-es szja-táblát egyébként, és január 1-jétől lépne az hatályba. Eszerint a félszuperbruttó adóalap esetén évi 15 millió forintig kellene 17 százalékos kulccsal adózni, és csak afelett 32 százalékkal, vagyis az alkalmazottak túlnyomó többsége lényegében egyetlen kulccsal adózna. Ehhez képest a 16 százalékos kulcs, ha marad a félszuperbruttó alap, alig jelent valami pluszt az egyén szintjén.

Az adócsomagot a kormány október első felében kívánja a parlament elé terjeszteni, addig valószínűleg kevés konkrétumot fognak elárulni a tervről.