Nehezebbé vált teljesíteni az idei hiánycélt

Az eddig gondoltnál rosszabbul zárt tavaly az államháztartás, a hiány a célként megfogalmazott 3,9, és az előzetesen – márciusban – lejelentett 4 helyett 4,4 százalék lett GDP-arányosan, derül ki a KSH mai közleményéből.

Erre utalhatott tegnap Orbán Viktor miniszterelnök, amikor azt jelezte, nem stimmel a tavalyi deficitszám. Az eltérés közel 100 milliárd forint a tavasszal első adatközlésben említett és a most második publikálásként az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak lejelentett második szám között.

Az ilyenfajta revíziók amúgy nem különlegesek, az elmúlt esztendőkben mindig „bemozgatta” az előzetes számot a második adatközlés, rendszerint emelkedni szokott a hiány, de volt példa arra is, hogy javult a végleges egyenleg.

Két tétel mozgatta be a hiányszámot

A 0,4 százalékpontos eltérés alapvetően két fő okra vezethető vissza. Az uniós transzferek elszámolása 0,1 százalékponttal emelte a hiányt. Kiderült ugyanis, hogy a kohéziós alapokból származó közösségi pénzek egy részét 2008-ra kell elkönyvelni, de van olyan tétel is, amit 2010-re kell bevételként feltüntetni. (Ez egyébként azt is eredményezte, hogy a 2008-as deficitszám kicsit javult, az eddig hivatalos 3,8 helyett – kerekítés miatt – 3,7 százalékos GDP-arányos hiány keletkezett 2008-ban.)

A 2010-re történő elszámolása egyes tranzakcióknak persze segít valamelyest az idei büdzsén, azonban ezt a hatást egy másik dolog teljesen eliminálja. A már említett 0,4 százalékpontos eltérésből 0,3 százalékpontot az magyaráz, hogy a tavalyi beruházási kiadások magasabbak lettek a márciusban becsültnél. Az önkormányzatok is jobban költekeztek, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. vasúti projektje is vitte a pénzt, a központi költségvetésben is kicsit több beruházás valósult meg 2009-ben. Mindez azt jelenti az idei évre nézve, hogy magasabb bázishiányt, 2009-es deficitet eredményezett a többletberuházás. Ez a bázishatás pedig erősebb az uniós tételek 2010-re való áttolódásának idei egyenlegjavító hatásánál.

Küzdeni kell az idei hiánycélért

Magyarán: lapunk megítélése szerint önmagában a tavalyi állami gazdálkodásról a szemünk elé táruló kedvezőtlenebb kép megnehezítette az idei költségvetési hiánycél teljesítését is.

Az ügy megítélése azonban komplex. 2009-re vonatkozóan új tétel nem került elő, a második adatközlés során az eddig is ismert tételek időbeli elszámolását tisztázták az Eurostat és a magyar fél szakemberei – nyilatkozta lapunknak Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. A 2009-es egyenleg romlása az idei esztendőre nem gyakorol negatív hatást, van olyan bevételi tétel, amely tavaly helyett idén gyarapítja a büdzsét az uniós elszámolás szabályai alapján, az a tényező pedig, hogy magasabb volt az államháztartási körben a beruházás a korábban becsültnél, azt türközi, hogy kevesebb beruházás „marad” idénre, nem torlódik fel annyi beruházás idén, kevésbé terhelik a fejlesztések a 2010-es költségvetést – hangsúlyozta.

Mindenesetre az biztos, hogy a 2010-es 3,8 százalékos deficitterv elérése amúgy sem magától értetődő: noha a kormány elrendelt költségvetési zárolásokat és összességében adóemelés történt a nyári intézkedések következtében, de úgy értesültünk, a zárolásoknál még kell küzdenie a nemzetgazdasági minisztériumnak. Ráadásul az IMF és az EU nyár közepén még 0,3 százalékpontos kockázatot látott a büdzsében. Könnyen lehet tehát, hogy a kabinetnek lépnie kell, ha be kívánja tartani a hiányvállalását.