Akár 50 százalékkal is drágulhat a távhő januárban
További Magyar cikkek
Több kapcsoltan termelő - áramot és hőt egyszerre előállító - erőmű a csőd szélére sodródhat, ha a nem jut hozzá a kötelező áramátvételi rendszeren (KÁT) keresztül megszerezhető támogatáshoz - mondta Bercsi Gábor a Magyar Kapcsolt Energia Termelő Társaság elnöke egy budapesti sajtóbeszélgetésen.
Azok a kompenzációs rendszerből kieső erőművek, amelyek mégis képesek lesznek talpon maradni, kénytelenek lesznek drasztikus, akár ötven százalékos távhődíjemelést végrehajtani, hogy pótolják az áram eladásból kieső bevételeiket. Jelenleg egy átlagos, ötven négyzetméter körüli, távfűtéses lakás éves távhődíja nagyjából 220 ezer forint. Ez az összeg évi 55-110 ezer, tehát havi 4500-9200 forinttal is nőhet több tízezer háztartásban jövő januártól. December végén ugyanis egy törvényi előírás miatt megszűnik több erőmű és számos úgynevezett gázmotor támogatása, így a mostaninál csak jóval drágábban tudnak majd hőt termelni.
A jelenlegi áram átvételi rendszerben ugyanis a hazai villamosenergia-ellátó hálózat irányítójának, a Mavir Zrt.-nek kötelező a piaci átlagárnál jelentősen magasabb összegért átvennie a kapcsolt erőművekben megtermelt áramot. Ez pedig lehetőséget nyújt arra, hogy az előállított távhőt viszonylag olcsón értékesítsék a termelők a felhasználóknak.
Miért veszik ki a kapcsoltat a KÁT-ból?
A megújuló energiák terjedésének ösztönzésére kitalált kötelező átvételi rendszer ma Magyarországon elsősorban a fosszilis forrásokon alapuló kapcsolt hő- és áramtermelést támogatja. Az eredetileg a távfűtőrendszer ellátására épült úgynevezett kapcsolt erőművek működéséhez először áramot kell előállítani, s így praktikus módon ezek az üzemek mindkét terméket értékesítik.
Ennek zöld jellegét az adja, hogy a szakértők szerint míg ha a hőt és a villanyt külön termelnék meg, az 220 egységnyi energiát emésztene fel, míg a kettő vegyes előállításához csupán 170 egységre van szükség. Az Energiahivatal honlapjáról kiderül: a KÁT-rendszerben átvett mennyiség csaknem háromnegyedét a kapcsolt termelés adja ki, a többin osztozik a szél-, a napenergia s a biomassza.
A KÁT támogatás összege 44,2 milliárd forint volt 2010 első félévében. Az összes támogatás 67 százaléka – 29,6 milliárd forint – a kapcsoltan termelt villamos energiához kötődik.
A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia után számított összeg 14 milliárd, a
hulladékból termelt után számított 0,5 milliárd forintot tett ki.
Abban az esetben viszont, ha ez az átvételi rendszer megszűnik, a legtöbb kapcsolt erőmű a piaci kereslet hiányában alacsonyabb áron lesz kénytelen értékesíteni az áramot. Ami viszont ahhoz vezethet, hogy az erőmű gazdaságos működése érdekében drágábban kell adniuk a távhőt.
Hogy ezt elkerüljék, az erőművek tárgyalásba kezdtek a kormánnyal, hogy a megtermelt áramot a 2012-ig a támogatott ár 85 százalékán legyen kötelező átvenni a villamosenergia rendszerbe, középtávon pedig esetleg 2013-tól a zöld bizonyítványhoz hasonlóan kapcsolt bizonyítvány bevezetése lenne a megoldás.
A kapcsolt termelés az Európai Unióban elsősorban hatékonysága miatt preferált energiatermelési forma, a jelenlegi piaci mechanizmusok azonban Bercsi szerint nem árazzák be a társadalom számára fontos externáliákat olyan mértékben, hogy vonzó befektetéssé váljon, kötelező átvétel nélküli lehetőségek csak a szükséges fedezet töredékét biztosítják.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakértőivel már a héten megkezdődtek a megbeszélések a javaslatról - mondta Bercsi Gábor. Hozzáfűzte: reményei szerint a tárgyalások mielőbb eredményesen lezárulnak, mert a jövő évben esetleg távhőtermelőknek kell leállniuk a veszteséges termelés miatt. A kapcsoltan termelő támogatott erőművek összkapacitásának 25 százaléka kikerül a támogatott körből 2011. január elsején.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
