Így veszi át az állam a Mal irányítását
További Magyar cikkek
A honvédelmi törvény módosításával teremtenék meg annak lehetőségét, hogy az állam indokolt esetben a felügyelete, irányítása alá vonjon magántulajdonban lévő vállalkozásokat. A miniszterelnök kezdeményezése szerint a törvényjavaslatot már ma el is fogadhatja a parlament.
A benyújtott törvényjavaslat (pdf) indoklása szerint az előterjesztés célja „az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenységével összefüggésben felmerült katasztrófák elleni hatékony fellépéshez, illetve azok káros következményeinek enyhítéséhez az eddigieknél hatékonyabb kormányzati beavatkozás lehetőségének megteremtése”.
A törvényjavaslat szerint „gazdálkodó szervezet működése rendeletben a magyar állam felügyelete alá vonható”. Az ilyen társaságoknál az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter – ez általában a pénzügyminiszter, a mostani kormányban a miniszterelnök által a jobbkezének mondott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter – vagy egy kormánybiztos járhat el, ha a Hende Csaba honvédelmi miniszter által jegyzett törvénymódosítást elfogadja az országgyűlés.
Az előterjesztés szerint a miniszternek vagy kormánybiztosnak joga lenne arra, hogy áttekintse a cég vagyoni helyzetét és gazdálkodását, jóváhagyja, ellenjegyezze a társaság kötelezettségvállalásait, döntsön „a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve követkeményeinek enyhítésével” kapcsolatos ügyekben.
Az előterjesztés kimondja, hogy a törvényjavaslatban szereplő rendelkezéseket „a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell”. Ez azért fontos, mert a törvényt a múlt heti vörösiszap-katasztrófa indokolta, így a jogszabály az azt okozó cég, a Mal Magyar Alumínium Zrt.-re is alkalmazható lesz. Ez azt jelenti, hogy az állam átveheti a kilencvenes években több lépésben privatizált magyar alumíniumipar mára legjelentősebbé vált vállalkozását, ami egy a vagyonosok toplistájának élén szereplő magyar magánszemély birtokában van.
A Mal Zrt. az ország egyik legnagyobb iparvállalata, éves árbevétele 2007-ben – a válság előtt – meghaladta az ötvenmilliárd forintot, de még 2009-ben is több mint 28 milliárd volt (ez a teljes magyar GDP 0,1 százaléka). Az ajkai timföldgyárban 1100-an dolgoznak, a cég nyolcvan százalékban exportra termel. Legfőbb külföldi piacuk Olaszország, Németország és Szlovénia, de számottevő az ausztriai, lengyel, spanyol, francia, brit és cseh kivitelük is.
A magyar vállalat az európai piacon tizenkét százalékos, a világpiacon is négyszázalékos részesedéssel rendelkezik, termékeit a vegyiparban, a gumi- és műanyaggyártásban, az ipari és a háztartási kerámiák készítésénél, de még mosószerek gyártásánál is felhasználják. A cég átlagos heti árbevétele még tavaly is meghaladta a félmilliárd forintot – vagyis az egy hete tartó termeléskiesés legalább ennyivel csökkentette a bevételüket –, de három éve még nagyjából egymilliárd forint volt, és az idei termelésük az eddigi előrejelzésekben a tavalyinál jobbnak ígérkezett.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
