Túlélésért küzdenek a nyugdíjkasszák
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A miniszterelnök bejelentése után sokan a nyugdíjkasszák ellehetetlenülését jósolják, de a dolog még távolról sem dőlt el. A pénztárakat a járulékok visszatartása nem lehetetleníti el automatikusan, „csupán” megnehezíti működésüket, amit eddig a beérkező díjakból finanszíroztak.
A szabályozás szerint a kasszák a befizetett járulékok 4,5 százalékát csíphetik le működésük finanszírozására, ehhez jön a vagyonkezelés átlagos 0,8 százalékos éves díja. Az átlagos ügyfél éves befizetése 120 ezer forint, ebből tehát 5400 forintot különít el a pénztár költségeinek és nyereségének finanszírozására, a többit ügyfelei számláján befekteti. A pénztárak az ötezer forintokból vezetik a meglehetősen bonyolult nyilvántartásaikat, napi eszközértéket állapítanak meg, tájékoztatókat küldenek a tagoknak, fizetik a béreket és fedeznek minden más kiadást is. (A bankok ekkora éves díjért persze több szolgáltatást nyújtanak, kártyát bocsátanak ki, fiókhálózatot üzemeltetnek, páran még biztosítást is adnak. A kasszák problémáiról szóló cikkünket itt olvashatja.)
Ha a kormány, ahogy ígérte, 14 hónapra az összes járulékot államosítja, a pénztártagok átlagosan 140 ezer forintot veszítenek, amiből ügyfelenként 6300 forint a pénztárak vesztesége.
Nem hagynák magukat
A Stabilitás Pénztárszövetség aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy a kormány népszavazás keretében bízza az emberekre a döntést, mihez akarnak kezdeni az egyéni nyugdíj-megtakarításaikkal. Ezzel párhuzamosan az Európai Nyugdíjcélú Megtakarításokat-kezelő Szervezetek Szövetsége (European Federation for Retirement Provision (EFRP) tagjaként indítványozni fogja, hogy az Európai Tanács vizsgálja meg, hogy a kormányzati intézkedések mennyiben állnak összhangban az európai uniós irányelvekkel.A kasszáknak közben változatlanul kezelniük kell az 1998 óta felhalmozott 2800 milliárdos járuléktömeget, ami bevételek nélkül komoly veszteséggel jár. "Senki nem egyeztetett velünk. Elhangzott néhány radikális és drasztikus mondat úgy, hogy még a felügyelet sem tudott a tervekről." Neve elhallgatását kérő forrásunk abban bízik, hogy a kormány hajlandó lesz alkut kötni. "Általában az történik, hogy bedobnak egy nagy követ a vízbe, ami jó nagy hullámokat ver, ezeket azonban párbeszéddel lehet csillapítani. Jó lenne, ha osztozhatnánk a járulékokon, így a költségvetésnek is lenne valamekkora többletbevétele, de a pénztárak működése sem kerülne veszélybe." Úgy tudjuk, a bruttó bér arányában nyolc százalékos járulék legalább felét szeretnék megkapni a pénztárak.
A túlélés receptjei
A nyugdíjpénztárak stratégái különböző forgatókönyveket dolgoznak ki a következő 14 hónapra. Ha a járulékok felosztásáról nem sikerül megegyezni a kormánnyal, más eszközei is vannak a túlélésnek.
A tőkeemelés kézenfekvő megoldás, a kieső bevételeket saját zsebből átmenetileg helyettesíteni lehetne. Ez az út azonban nem járható, mivel a pénztárak valódi tulajdonosai maguk a kasszatagok, tőkeemelést tőlük nem lehet várni.
A kasszák névadó háttérintézményeikkel (Erste, OTP, Generali, Allianz, AXA stb.) azonban szoros kapcsolatban állnak, így más lehetőségek is vannak a pénzügyi nehézségek áthidalására.
Az egyik, ha a pénztár mögött álló vállalat úgynevezett „véglegesen átadott pénzeszközt” juttat a kasszának. Ebből mindkét cégnek lehet előnye. Egyfelől így garantált lesz a kassza túlélése, másfelől egy idén januártól hatályos adóváltozásnak köszönhetően az átadó ezzel az összeggel csökkentheti adózás előtti nyereségét (a társaságiadó-alapját), ha bizonyítja, hogy a kasszának a működéshez szüksége volt az átadott pénzre. Feltételezzük, hogy ez nem lesz nehéz, hiszen egy olyan helyzetről beszélünk, amikor egy kormánydöntés miatt apadtak el a pénztárak működését finanszírozó bevételek.
Egy másik megoldás lehet a tartalékok felélése. A kasszák minden befizetés egy kis részéből úgynevezett tartaléktőkét képeznek. Az évről-évre halmozódó összeg aránya minden kasszánál más a különböző működési eredmények miatt. A tartaléktőke a veszteségekkel csökkenthető, eredményes működés esetén azonban duzzad ez az összeg.
Harmadik megoldás a takarékoskodás lehet. A nagyobb kasszák komoly pénzeket költenek reklámra, hogy növelni tudják tagjaik számát. Információnk szerint több pénztár a tagtoborzás és a beléptetések felfüggesztését tervezi, hogy ezzel is takarékoskodjon. Eddig évente általában 80-100 ezer fővel bővült a taglétszám, mivel minden pályakezdőnek kötelező volt egy pénztár kiválasztása.
Kétirányú utca
A toborzásnak valójában addig nincs is értelme, amíg nem világos, hogy mi lesz a második nyugdíjpillér sorsa. A miniszterelnök azt már beharangozta, hogy a kormány újra megadja a visszalépés lehetőségét a kasszatagoknak. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy foglalt állást, hogy mindenkinek joga van szabadon dönteni arról, hogy az állami, vagy a magánnyugdíj-pénztári tagságot választja, ugyanakkor szerinte a állampolgárok befizetett pénze az előbbi rendszerben nagyobb biztonságban van.
Úgy tudjuk, nyugdíjpénztári körben az is felmerült, hogy jó lenne elérni, ha az átlépés fordítva is megtörténhetne, tehát, ha a második pillért is megnyitnák a harminc évnél idősebbek előtt, hátha sokan az átlépés mellett döntenének. Ha ez mégsem történik meg, még akkor sincs baj. "Ha felére lecsökken a taglétszám, akkor is lehetne működni, ha a járulék egy részét az APEH átutalja" – fogalmazott forrásunk.
A kasszáknál az elemzők jelenleg több forgatókönyv modellezésén dolgoznak. Többek között vizsgálják, ha a 14 hónapos átmeneti időszak után, 2012 januárjától az APEH újraindítja a nyolc százalékos járulék folyósítását, hány ügyfél kell megmaradjon ahhoz, hogy méretgazdaságossági szempontból még egyáltalán érdemes legyen tovább működtetni a pénztárakat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
