Drámaian nőtt a kartellezések száma

Vélhetően a számok csak a jéghegy csúcsát tükrözik, ám egyértelműen kiolvasható, hogy az elmúlt két évben drámaian nőtt az eljárások száma, az ügyek súlya, és a vétkes vállalkozásokra kirótt elmarasztalások, bírságok nagysága. Az adatokból kiderül: míg 2007-ben és 2008-ban összesen mintegy 3,050 milliárd forint bírságot kellett kiróni a tévútra lépett cégekre, addig 2009 és 2010 eddig eltelt időszakában együttvéve 13,7 milliárdot. Csak az idén, háromnegyed év alatt 7,764 milliárd forint volt a kiszabott pénzbüntetés összege – tudósít a feketelista.hu, ahol több mint 487 ezer cég tizenegy állami nyilvántartásban szereplő összesen 860 ezer ügye szerepel.

Lassú víz

A versenyhivatali statisztikákból kiderül, hogy a GVH évente átlagosan mintegy száz lezáró döntést hoz, amihez tavaly több mint 1300 ügyet kellett áttekinteniük. Bár egy ügy vizsgálata hat hónapig tarthat, az időtartam azonban kétszer hat hónappal meghosszabbítható, így átlagosan két esztendőt vesz igénybe egy-egy ügy lezárása, de a GVH szakemberei arra hivatkozhatnak, hogy az Európai Unióban ez az átlag eléri a négy esztendőt.

A legtöbbször, az eseteknek körülbelül a felében, a fogyasztó tisztességtelen befolyásolásáért szabják ki a bírságot, ritkábban az erőfölénnyel való visszaélésért és kartellezésért, ám ez utóbbi vonja maga után a legkeményebb elmarasztalásokat. Tavaly például az 5,95 milliárd forint bírságból 5 milliárdra rúgott a hét kartellezőre kirótt bírság, s az idén is a csaknem 8 milliárdos összes büntetésből hétmilliárd a kartellezőkre esik.

A versenyhivatal egyre erőteljesebben lép fel a kartellekkel szemben. Kétségtelen, ezeket a titkos szövetségeket a legnehezebb leleplezni. A felderítés általában két évet is igénybe vehet, de volt már rá példa, hogy négy évig tartott. Pedig a törvény újabb és újabb megoldásokkal próbálkozik. Április elsejétől vezették be az úgynevezett informátori díjat, amikor a leleplezést elősegítő magánszemély a bírság összegének 10 százalékát kaphatja jutalmul.

Érdeklődők

Eddig csak érdeklődtek a versenyhivatalnál, ám bejelentésre még senki sem szánta rá magát – tájékoztat a GVH szóvivője. A másik lehetőségre, az úgynevezett engedékenységre, amikor a kartellezők egyike „dobja fel” a társaságot, és együttműködik a hatósággal, viszont már van példa. A Vasútépítők Kft. így mentesült az idén az összesen 7,2 milliárd forint bírsággal végződött vasútkartell-ügyben a büntetéstől.

Az idén egyébként tíz kartellel kapcsolatosan vizsgálódott és vizsgálódik a GVH. Az eddig megismertek szerint az autófényezők legalább hét éve egyeztettek az árakról és fényezési szervizdíjakról. A gyanú szerint a közlekedési vállalatok megállapodtak a 2007–2009. években kiírt közbeszerzés áraiban, és egyeztettek a tender várható nyerteseiről is. Legutóbb a termőföld- és ingatlan-értékbecslés tárgyában merült fel a kartell gyanúja.

Elmarasztalások futószalagon

A versenyhivatal által kiszabott legmagasabb bírságok mindegyikét kartellezés miatt kapták a cégek. Egy ügyben a legnagyobbat, 5,3 milliárdot az Allianznak kellett fizetnie, de további nyolc olyan cég van, amely kilenc esetben egymilliárdot meghaladó bírságot kapott, és összesen 48 esetben rótt ki a GVH legalább százmilliós büntetést.

A biztosító mögött főleg út- és vasútépítők szerepelnek a toplistán, a tízbe csak egy másik biztosító, a Generali-Providencia került be. A Strabag egyszer 2,468 milliárd, egyszer 1,7 milliárdos, egyszer pedig 335 milliós tétellel szerepel az első tízben. A cég érdekeltségébe tartozó Szentesi Vasútépítőnek ráadásul van még egy 3,4 milliárdos tétele; így a teljes Strabag-csoport csaknem 8 milliárdot fizetett eddig. Egymilliárdnál többre büntettlék már a Betonutat, a Mávépcellt, a Colast, valamint a Colas-érdekeltségű Egutat és Debmutot, továbbá a Hídépítőt.