Túléli a kötvénypiac a magánnyugdíj lenyúlását

A kasszáknak járó pénz visszatartásával a költségvetés havonta mintegy 30 milliárdos többletbevételhez jut. Ebből fedezni lehetne az állami nyugdíjrendszerben a kasszák miatt keletkező veszteséget, a kormány azonban a többletbevétel terhére inkább adót csökkent, ezért az állami nyugdírendszer hiánya nem tűnik el. A hiányt tehát továbbra is állampapír kibocsátásból kell finanszírozni.

A kasszák eddig biztos vásárói voltak az állampapíroknak, vagyonuk, tehát a beérkező járulékok durván felét ebbe az eszközbe fektették. Most a járulékok elvonása miatt a pénztárak eltűnnek a vevői oldalról, miközben változatlan mértékű kibocsátásra lesz szükség.

Elemzők szerint ebből csak akkor lehet baj, ha tartósan rosszra fordul a befektetői hangulat, ebben az esetben ugyanis nem csak a kasszák tűnnének el a vevői oldalról, de más piaci szereplők sem akarnának állampapírokat lejegyezni. A vevők azonban egyelőre jókedvűek, olyan országok papírjait is hajlandók alacsony hozam mellett megvenni, ahol az adóssághegyek akkorák, hogy azokat szint lehetetlen lesz visszafizetni.

Minden jó lesz, ha minden rendben lesz

A keresleti oldalról durván 200 milliárd forint hiányozni fog, miközben az állampapír kibocsátás változatlan lesz. Mivel nincsenek jelentős intézményi befektetők, így a hazai háztartások vagy külföldi piaci szereplők fogják megvenni a többletet, de csak ha minden jól megy – mondta lapunknak Vizkelety Péter a Generali Alapkezelő makroelemzője.

Az adócsökkentésnek köszönhetően a hiteleknél javulni fog a törlesztési morál, kicsit emelkedni fog a fogyasztás, és a lakossági megtakarítás is valamivel több lesz, de ez nem lesz elég a 200 milliárdnyi állampapír megvásárlásához az elemző szerint, "a külföldiek viselkedését pedig nehéz kiszámítani".

A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy mindenki számára megnyitják azt a lehetőséget, hogy visszalépjen a tisztán állami nyugdíjrendszerbe. Orbán Viktor szerint nagyobb biztonságban vannak a befizetések az államnál, mint másutt. Az elemző szerint a tömeges  visszalépések sem okozhatnak bajt az állampapírpiacon.

Az állam tavaly is megnyitotta a visszalépés lehetőségét a kasszatagoknak, igaz, akkor csak az 52 év felettiek élhettek a lehetőséggel. Az érintettek több mint fele hagyta ott a kasszát  és ment vissza az állami nyugdíjalapba, felhalmozott vagyonával együtt, ami közel 90 milliárddal gazdagította az államkasszát. A költségevtésnek átadott megtakarítások jelentős része állampapírban volt, a nyugdíjhoz közelebb állók portfolióiban ugyanis minden kassza automatikusan felülsúlyozza a biztonságosabbnak tartott eszközöket. Az állampapírpiacot az eladói nyomás nem zavarta meg, részben mert nem egyidőben, hanem elnyújtva történtek az átlépések, részben pedig azért, mert ezek a papírok meg sem jelentek a piacon. A kasszák egyszerűen kivezették a könyveikből és visszaadták a kincstárnak a papírok ellenértékét.

Bizonytalan részvénypiaci reakció

A pénztári portfolióiban kötvények mellett részvények is vannak. Megint a tavalyi példából érdemes kiindulni. A tagok visszalépésével a részvények nem kerültek át az államhoz, hanem értékesítették őket, a költségvetés a részvények árát könyvelhette el bevételként.

Mivel tavaly csak az 52 évnél idősebbek léphettek át az állami pillérbe, és az ő portfolióikban nem volt sok részvény, ezért nem alakult ki érezhető eladói nyomás a piacon. Most viszont más lesz a helyzet, mert a tervek szerint a nagyobb részvényhányaddal rendelkező fiatalabbak is visszaléphetnek az állami pillérbe. Ennek következményeit egyelőre nehéz megjósolni.

Feszített finanszírozás

A központi költségvetés jövő évi finanszírozásában tartós hangulatromlás esetén lehetne fennakadás, függetlenül a pénztári kereslet kiesése nélkül is. Az uniótól és az IMF-től kapott 20 milliárd eurós hitelkeret első részlete a jövő év utolsó negyedévében lesz esedékes. Ekkor még csak az EU felé kell visszafizetnünk kétmilliárd eurót, de 2012 első negyedévétől már az IMF felé is törleszteni kell.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint jövőre összesen 2859 milliárd forint lesz a lejáró adósság, ehhez jön minden aktuális, a jövő év folyamán keletkező adósság. Ebből eddig mintegy 200 milliárdra megvolt a biztos vevő, most ezt is a piaci szereplőknek kell majd eladni.