Zöld az út a nyugdíjpénztári visszalépések előtt
További Magyar cikkek
A képviselők 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadták el a szabad pénztárválasztásról szóló, múlt pénteken beterjesztett jogszabályt. A kormánypártok mellett azt a Jobbik is támogatta, az LMP nemmel szavazott, a szocialista politikusok pedig a javaslat vitája során kivonultak az ülésteremből, és a voksolástól is távol maradtak.
A Fidesz soron kívül, egyetlen nap alatt verte át a parlamenten azt a törvényjavaslatot, ami megszűnteti a pályakezdők kötelező nyugdíjkassza-tagságát, illetve lehetőséget ad a jelenlegi mintegy hárommillió tagnak, hogy eldöntse, a nyugdíjkasszák vagy inkább az állam kezelje a pénzét. A visszalépésről mindenki 2011 végéig dönthet.
Feltehetően ez lesz a négy éves kormányzati ciklus legnagyobb állami bevétellel járó lépése. Ha a kormány várakozásai megalapozottak, a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők 1500-2000 milliárddal gazdagíthatják az államkasszát. Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy a Fidesz mit kezd ennyi pénzzel. Kormányzati forrásaink szerint a legnagyobb része az államadósság visszafizetésére megy el.
Elfogadták a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről szóló javaslatot is
Az Országgyűlés szavazott a magán-nyugdíjjárulékok átirányításáról.
Az október 16-án beterjesztett módosítás értelmében a kormány 14 hónapra felfüggeszti a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, a pénzt - havonta 30 milliárd forintot - a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja. A kormány célja, hogy "úgy érje el a 3,8 százalékos hiánycélt, hogy a lakosság életszínvonalát a meghozott intézkedések ne csökkentsék" - olvasható a törvényjavaslat indoklásában.
A parlament ezzel 14 hónap alatt több, mint 400 milliárd forintot vesz ki a járulékfizetők zsebéből, a kártalanításukról azonban még nem döntött.
A kormánypártok igennel, az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik frakciója tartózkodott, a korábban kivonuló szocialista politikusok pedig nem vettek részt a szavazáson.
A törvényjavaslat gyakorlatilag semmivel nem indokolja, hogy a kormánynak mire kell a magánkasszák illetve a munkavállalók vagyona, és a szektor jövőjével kapcsolatban sem tudunk meg semmit. Az indoklásban csak az olvasható, hogy a változtatás „visszaadja mindenkinek a saját pénze feletti szabad rendelkezés jogát, vagyis a nyugdíjpénztár-választás szabadságát”.
A most elfogadott törvényjavaslatot a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja nyújtotta be pénteken. Kövér László házelnök hétfőn, a kora délutáni órákban a házszabálytól való eltéréssel vette napirendre az ügyet, módosítókat délután négyig lehetett benyújtani, miközben a zárószavazásra néhány órával később került sor. A törvényt ezután az Országgyűlés elnöke mellett a köztársasági elnök írja alá, ha egyik rostán sem akad fenn – nem fog – akkor a kihirdetést követő napon hatályba lép, ez akár már a héten megtörténhet, mert a képviselők a törvény sürgős kihirdetését kérték.
Lesznek egyéni számlák
Ezután indulhatnak az átlépések (ma ezt senki nem is teheti meg, a lehetőséghez is törvényt kell módosítani), ennek részletes szabályai azonban még kidolgozatlanok. Aki a visszalépéssel bedobja eddigi felhalmozását a közösbe, az jelen állás szerint búcsút int az összes megtakarításának. A kormányfő többször is megígérte, hogy senki nem járhat rosszul, de ez az ígéret egyelőre elég képlékeny.
A kasszák egyik legnagyobb előnye pontosan az átláthatóság, mert pontosan követhető, hol tartunk a befizetésekkel. Az állami rendszer viszont átláthatatlan, ami igen nagy htrány, ha éppen arra kér mindenkit a kormány, hogy bízza összes megtakarítását az államra. Ez sokakat elriaszthat a visszalépéstől. Erre a kormány is számított, ezért az állami nyugdíjbiztosítónál gőzerővel dolgoznak azon, hogy a befizetéseket egyéni számlákon különítsék el, legalább virtuálisan.
Ezeken a számlákon egyénre bontva követhető lenne minden befizetés, a felhalmozott teljes vagyon illetve ennek a növekedése, az úgynevezett belső hozam. Ez alapján az TB-rendszerben is naprakész információk lennének arról, hogy aktuálisan mekkora nyugdíjfelhalmozása van a járulékfizetőknek. Egy ilyen rendszer kiépítése azonban költséges és időigényes, rövid távon is megnyugtató megoldás tehát nem létezik.
Ezermilliárdos kérdés
Ha előbb-utóbb lesznek is egyéni számlák az állami rendszerben – lesznek –, az sem ad majd megnyugtató választ a felhalmozások örökölhetőségére. A kasszák másik előnye ugyanis pontosan az, hogy az odautalt járulékrész örökölhető. Ez a szemlélet azonban nem kompatibilis az állami nyugdíj felosztó-kirovó működési logikájával, hiszen itt a befolyó járulékokból fizetik az aktuális nyugdíjakat, felhalmozás nincs a rendszerben, így változatlan feltételek mellett az öröklést sem lehet megoldani.
A kasszáknál összegyűlt 2700-2800 milliárd forintos vagyon egy része egészen biztosan az államkasszában köt ki. Minél több ember lép vissza, annál több pénz ömlik majd rá a költségvetésre. Úgy tudjuk, a kormány 1500-2000 milliárdos bevétellel számol a jövő év végéig. Biztosra vehető, hogy a nyugdíjkasszák mindent bevetnek majd, hogy minél kevesebb tagjuk távozzon, céljuk az, hogy 1000-1500 milliárd forintnál több pénz ne kerüljön ki a portfoliókból.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
