500 milliárdos megszorításra kényszeríti magát a kormány

A Költségvetési Tanács a kormány rendelkezésére álló középtávú költségvetési mozgástér illusztrálására egy olyan szcenáriót készített, amelyben a kiindulópont a saját makrogazdasági alappályája, illetve azon kormányzati tervek, amelyek kiolvashatók a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásai között benyújtott "Mérleg 2009-2014" elnevezésű táblázatból (ebben a fő információ a válságadók részleges továbbélése legalább 2014-ig).

A tanács szakértői az alábbi feltételezésekkel számoltak:

– a válságadókat fizető szektorokban bevezetendő új szabályozással 2013-2014-ben is beszedik a jelenlegi adóteher felét;
– a pénzügyi szervezetek különadóját fele összegben 2012-2014 közötti időszakra is kivetik;
– a személyi jövedelemadó rendszer 2012-ben és 2013-ban a ma közismert tervekhez képest - vélhetően az adójóváírás szűkítése miatt - szigorodik a kormány középtávú kitekintése alapján. A hivatalos tervszámok értelmezése alapján 2012-ben körülbelül 210 milliárd, 2013-ban pedig további mintegy 60-70 milliárd forint lehet a szigorítás mértéke;
– az energiaellátók jövedelemadóját (az úgynevezett Robin Hood-adót) tartóssá alakítja a kormány;
– a biztosítotti nyugdíjjárulékkulcs 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedik (ez a feltételezés már 2011-ben is nagyjából 35 milliárd forint többletbevételt okoz);
– a jelenlegi magánnyugdíjpénztári tagok egyéni járulékai nem csak 2011. december 31-ig, hanem a teljes időhorizonton az állami pillérbe folynak be;
– lehetővé teszik a 40 év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulását életkorra való tekintet nélkül (ez a feltételezés már 2011-ben is hozzávetőleg 30-35 milliárd forint többletkiadást okoz).

Ezek a lépések persze rontják a makrogazdasági pályát. A szektorális adók és a pénzügyi intézmények különadójának 2013-tól történő beszedése miatt a fogyasztási kiadások növekedési üteme az alappályához képest mintegy 0,6 százalékkal alacsonyabb lesz.

A szektorális különadók hosszabb ideig történő megtartása már 2013-előtt is fékezi a beruházások növekedését, 2011-2012-ben 0,2 illetve 0,4 százalékkal. Összességében a GDP növekedése ebben a forgatókönyvben 2012-2013-ban mintegy 0,1-0,2 százalékkal alacsonyabb, mint a korábbi előrejelzések.

Az időszak végén (2013-ban és 2014-ben) a két intézmény becslései közötti különbség hozzávetőleg 530 milliárd forintra rúg. Ez úgy értelmezhető, hogy a kormányzati szándékokban feltüntetett későbbi adóemelések sem elegendők a hivatalos deficitcélok eléréséhez – írja elemzésében a Költségvetési Tanács. Az intézmény egyébként úgy látja, hogy 2012-2013-ban az elsődleges egyenleg sem mutat majd többletet.

Mit okoz a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása?

A 2011-es költségvetési törvényjavaslat összesen közel 529 milliárd forint folyó bevétellel számol a magánnyugdíjpénztárból átlépők vagyonával összefüggésben, a középtávú kitekintés pedig a tagok teljes átlépésével, így a pénztárakban található felhalmozott eszközérték állami felügyelet alá kerülésével számol.

Feltételezve, hogy a kormány a költségvetési javaslat szerint folyó kiadást finanszírozó 529 milliárd forintot meghaladó vagyonrészt az államadósság csökkentésére fordítja, megbecsülhető, mennyivel javítja az egyszeri adósság-csökkentés az adósságszolgálati terheket. Az átlépés technikai részletei még nem ismertek, a KT azonban felvázolt egy szcenáriót, hogy érzékeltesse a lépés államadósság-csökkentő hatásának következményeit.

A KT számításai során alkalmazott feltételezései:

1. A 2011. évi költségvetési javaslat bevételi oldalán található, magánnyugdíjpénztárakból származó 528,8 milliárd forint folyó bevétel éven belüli teljesülése nem ismert. Ezért a KT azt feltételezte, hogy a mintegy 2841,2 milliárd forint vagyonnal rendelkező magánnyugdíj-pénztár tagok közül 2011. június 30-ig egyetlen tag sem lép át az első pillérbe. Vagyis a pénztárak 2011. június 30-ig tovább kezelik a vagyont, ami az MKKT hozamprognózisának megfelelő 1 éves forint államkötvény átlagos hozamával gyarapodik 3002,4 milliárd forintra.

2. További feltételezés, hogy 2011. június 30-án pontosan annyi pénztártag lép át, akiknek a teljes vagyona a költségvetés bevételi oldalára tervezett összesen 528,8 milliárd forint, melyet az állam azonnal a 2011-es folyó kiadásokra fordít.

3. A fentiek után a pénztáraknál maradt 2473,6 milliárd forintos portfólió tovább gyarapodik, ami 2011. december 31-én 2547,9 milliárd forint értéket képvisel.

4. A hivatalos középtávú kitekintéssel összhangban 2012. január 1-jéig minden magánnyugdíj-pénztári tag átlép.

5. A 2547,9 milliárd forintos vagyonnal a kormány azonnal az államadósságot csökkenti.

A fenti feltételezések mellett a 2547,9 milliárd forintos államadósság-csökkentésre fordított vagyonrész hozzávetőleg 165-185 milliárd forintnak megfelelő összegben csökkenti az éves nettó kamategyenleget. Ez azért is lehet ilyen magas, mert a KT amúgy emelkedő hozampályával számol, így az államadósság-csökkentésen elérhető spórolás is magasabb lehet.