Nyugdíjügy: miért kellett a forradalmi hév?

Új gazdaságpolitikát kell választani az országnak, miután az elmúlt két évtizedben nagyon gyenge teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság, aminek jele a növekvő eladósodás, az alacsony szinten megrekedt foglalkoztatás, és az, hogy lemaradunk már a visegrádi országokhoz képest is. Ahhoz, hogy új utat keressünk, most kedvezőek a viszonyok: a világgazdasági válság miatt gyengül az angolszász világuralom és van egy erős politikai felhatalmazású kormányunk - mondta Mellár Tamás, a KSH volt elnöke, a jobboldali közgazdászok nevével fémjelzett Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója a Gáspár Pál Közgazdaságtudományi Emlékalapítvány első gazdasági helyzetértékelő konferenciáján (amit a tervek szerint ezentúl minden évben megrendeznek).

A kereslet-visszafogó gazdaságpolitika nem vezet sehová, mert az általa teremtett egyensúly nem hozza el automatikusan a növekedést. A keynes-i keresletösztönzésről a válság nyomán kiderült, hogy alkalmazható, de nem Magyarországon, mert itt rossz a gazdaság szerkezete. A kínálati gazdaságpolitika - ami szerint az adócsökkentés finanszírozza önmagát, ettől nő a gazdaság, miáltal nőnek az adóbevételek - igazsága sehol nem bizonyosodott be, legutóbb a Bush-kormányzat idején az USA-ban lehetett ennek csődjét látni, sorolta fel Mellár, szerinte melyik modell miért nem jó.

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikája a szakértő szerint alapvetően kínálati típusú, az adók csökkentését tűzte ki célul, attól várja a csodát, a jelentős gazdasági növekedést. Ennek azonban komoly kockázatai vannak, elsősorban az, hogy az adócsökkentés nem élénkít, nem növeli a versenyképességet és a belső keresletet. "A 360 milliárd forintos szja-csökkentésből több mint 200 milliárd a legmagasabb jövedelműeknél jelenik meg" - ismertette egy elemzésük adatait. Így ebből érdemi fogyasztásnövekdés és így gazdaságélénkítés nem lesz, ezt a pénzt vagy megtakarítják, vagy elsősorban az importot élénkítve költik el. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a kiadáscsökkentéssel, a strukturális reformokkal is foglalkozzon a kormány, ám ezt a területet eddig tabuként kezelték, és a februárban elindítani tervezett reformok részleteiről még semmit nem tudunk.

A járhatatlan és kockázatos modellek helyett Mellár szerint egy olyan gazdaságpolitikát kellene választani, amiről szinte sosem beszélnek, ez a modernizációs gazdaságpolitika. Erre viszont nincs általános érvényű recept, a sikeres modernizációt végrehajtó országok mindegyike saját utat jár be, vagyis Magyarországnak is saját kútfőből kellene kitalálni, mit akar. Modernizálnivaló területek jócskán vannak, foglalkozni kell a gazdasági szerkezet modernizálásával, új húzóágazatok megteremtésével, de kezdeni kell valamit azzal is, hogy egyes szektorokban a külföldi tulajdonú cégek szinte monopolhelyzetben vannak.

A modernizálásra szoruló területek közül - a téma aktualitása miatt - kiemelten foglalkozott a nyugdíjrendszerrel Mellár, aki a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszernek kezdetektől ellenzője volt. "Tehát azzal, hogy a kormány azt mondja, szeretné ezt megváltoztatja, és megnyitotta a visszalépés lehetőségét, azzal egyetértek. Ami viszont azon túl, azóta történt, azzal nem tudok egyetérteni" - fogalmazott az elmúlt hetekben ismertté vált nyugdíjelképzelésekről.

"Nem értem, miért volt szükség erre a forradalmi hevületre, amikor lett volna kellően hatékony, bár munkásabb megoldás: ki kellett volna dolgozni az állami nyugdíjpillér reformját" - mondta, megjegyezve: figyelmeztetni kell a kormányt, hogy rossz irányba indult el. "Nem igaz, hogy a cél szentesíti az eszközt, sőt a jó célokat is el tudják rontani a rossz eszközök. Az erő alkalmazása csak rövid távon jelenthet megoldást" - fogalmazott.

Szerinte azután, hogy megnyitották a lehetőséget az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésre, az első pillért át kellett volna alakítani egy névleges egyéni számlás rendszerre. És ha az állam vállalta volna, hogy ebben a rendszerben a nyugdíjmegtakarítás hozza az állampapírok hozamát, akkor az kellően versenyképes lett volna. "Azt a pénzt pedig, amit kölcsönvett a kormány 14 hónapra, a havi 30 milliárdot, azt vissza kellett volna fizetni kamattal". Megjegyezte azt is: a kasszákban felhalmozott összeget nem szabadna a folyó kiadásokra költeni, az egészet az államadósság csökkentésére kellene fordítani.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!