Lakat a minisztériumi kasszákon

2010.12.09. 07:32
A kormány 371 milliárd forintban maximálta a minisztériumok decemberi kiadásait annak érdekében, hogy a 3,8 százalékos hiánycél teljesülhessen. Eközben az általános tartalékot 61 milliárd forinttal emelte meg a parlament, amit két hét alatt költhet el a kormány.

Az államháztartás hiánya november végén 1385 milliárd forint volt, ezzel szemben a kormány tartja magát ahhoz, hogy teljesíti a 3,8 százalékos hiánycélhoz tartozó 864 milliárd forintos decemberi deficittervet – írja a Napi Gazdaság. Vagyis a hátralévő három hétben azt 520 milliárd forinttal kell csökkenteni. Ebben jelentős segítséget nyújtanak a válságadók, amelyekből 250 milliárd forint bevételt remél a kormány, továbbá az év végi társasági adóbevételekből is.

Reform minden területen

A növekedési és stabilitási program február végén kerül a kormány elé, ezt megelőzően az első változatot február elején megküldi a kabinet az EU-nak és az OECD-nek, erről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter meg is állapodott Olli Rehn pénzügyi biztossal - mondta Nagy Anna kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a dokumentumban szereplő reformok a kormányzás minden területét érintik majd.

Ezzel párhuzamosan a kormány a hónap elején korlátozta a minisztériumok decemberi kiadási keretét, így azok nem haladhatják meg a novemberi kiadásokat, összesen 371,6 milliárd forintot - olvasható a kormányhatározatban. Ez a rendelkezés "százmilliárd forintot meghaladó összeggel" korlátozza a minisztériumi kiadásokat, így segítik a hiánycél elérését. A kiadási döntést némileg tompítja, hogy a parlament hétfőn elfogadta a 2010-es költségvetési törvény módosítását, amely szerint a költségvetés általános tartalékát 61 milliárd forinttal, 153 milliárdra emelik.

A 61 milliárd forint a távközlési cégek különadója, vagyis ennek egyenlegjavító hatásával csak abban az esetben lehet számolni, ha a kormány végül mégsem költi el ezt a pénzt. Ugyanakkor információink szerint ennek a pénznek már megvan a helye és a következő napokban megjelennek az erről szóló kormányhatározatok is.

A tervek szerint a pluszpénzt a kormány az árvízkárok rendezésére és a rendőrség plusztámogatására szánja, de ebből rendeznék a be nem fizetett nemzetközi tagdíjakat (ENSZ) és egyes költségvetési intézmények fizetőképességének fenntartását - vagyis konszolidálnák őket. Csak ez utóbbi tétel elviheti a 61 milliárdos tartalékemelés felét, ugyanis a központi költségvetési intézmények tartozása - a legfrissebb, október végi adatok szerint - elérte a 32,6 milliárd forintot.

A távközlési cégeket sújtó adóból származó bevétellel azért is érdemes csínján bánni, mert az uniós szabályok szerint a szektort érintő adóbevételeket nem lehet akármire felhasználni, azt vissza kell forgatni. Az Európai Bizottság levélben kért felvilágosítást a magyar kormánytól a távközlési szektorra kivetett adóról, amelyről Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta, az kiállja az uniós próbát.