EKB: A kormány befolyásolni akarja a jegybankot
További Magyar cikkek
Mit akar a kormány a monetáris tanáccsal?
A nemzetgazdasági tárcánál készült törvénymódosítás szerint a jövőben az Országgyűlés gazdasági bizottsága jelölhetné a monetáris tanács tagjait. A testület 7 fős, tagja a jegybank elnöke és két alelnöke, valamint négy külső tag. Utóbbiak mandátuma most egyszerre, 2011 márciusában jár le, miután 2006-ben a Gyurcsány kormány – az EKB által akkor is kritizált, a Fidesz szerint a jegybanki függetlenség sárba tiprását jelentő módon – szintén kísérletet tett a testület saját emberekkel való feltöltésére. Az első törvényjavaslat elbukott az EKB vétóján, az a módosítás, miszerint két tagot a miniszterelnök, kettőt az MNB elnöke jelölhet a tanácsba, már átment. Most ezt a felállást írnák felül a kormánytöbbségű parlamenti bizottság kezébe adva a jelölést.
"A kormány megpróbálja az MNB elnökét feladatai ellátásában befolyásolni" - állapítja meg az Európai Központi Bank annak a törvényjavaslatnak a véleményezése kapcsán, amely a monetáris tanács tagjainak választására vonatkozó szabályok módosításával biztosítaná, hogy a kétharmados kormánytöbbség egyedül döntsön a testület többségét adó négy tag személyéről.
Az EKB véleményét kötelező kikérni a jegybanktörvény módosítása előtt, az uniós szabályok, alapelvek megsértése miatt pedig a frankfurti központi bank akár vétót is emelhet a törvénytervezettel kapcsolatban. Ez történt Simor András MNB-elnök és a többi jegybanki vezető nyáron bejelentett fizetéscsökkentésének ügyében is, akkor azonban a magyar kormány egyszerűen figyelmen kívül hagyta az EKB – a jegybanki függetlenség megsértése miatt emelt – vétóját. Az ügy várhatóan az Európai Bíróságon folytatódik.
A monetáris tanács tagjainak megválasztásának módosításról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban az EKB nem emelt vétót, de azzal közel felérő aggályait hangsúlyozta.
A vétó elmaradása várható volt: önmagában a keretrendszer módosítása, pláne, ha az nem is sérti a mandátumok folyamatosságát, szélsőséges eseteket leszámítva olyan ügy, amiben a tagállamoknak jelentős mozgástere van. Az EKB ugyanakkor leszögezi: "a hiteles monetáris politika az inflációs várakozások irányításának és az árstabilitás irányába ható, fenntartható konvergencia elősegítésének kulcsfontosságú feltétele. A stabil intézményi környezetben működő, független központi bank alkotja a monetáris politika hitelességének alapját. ... Az EKB megjegyzi, hogy a monetáris tanács tagjaira irányadó kinevezési eljárás a múltban is gyakorta módosult, és az MNB-törvényt ebben az évben is több alkalommal módosították (további módosításokra vonatkozó tervekkel), és álláspontja szerint e változtatások bevezetése károsan érinti az MNB szervezeti és irányítási stabilitását".
Egyértelmű befolyásolás
Az általános kritikánál azonban lényegesen keményebb bírálat is szerepel a magyar kormánynak küldött, az EKB honlapján is olvasható válaszlevélben. A Jean Claude Trichet elnök aláírta vélemény szerint figyelembe véve, hogy a kormány csökkentette a jegybanki vezetők fizetését, a közelmúltban kritizálta a kamatdöntést, a javaslat "akként tekinthető, hogy a kormány megpróbálja az MNB elnökét feladatai ellátásában befolyásolni."
Az Index már korábban beszámolt róla: a kormány – később sem cáfolt – szándékai között szerepel az inflációs cél 3-ról 3,5 százalékra emelése. Egy ilyen lépés a monetáris politika alapvető módosításának lenne tekinthető, szakmai szempontból értelmetlen és káros, Simor András az Indexnek adott interjúban azt mondta róla, még az ötlet felvetése is veszélyes. A döntés a monetáris tanács hatáskörébe tartozik, ahol viszont a most vitatott törvénymódosítás révén márciustól a kormánytöbbség jelöltjei kerülhetnek többségbe.
Fizetéscsökkentés, de Járainak emelnek?
Az EKB ugyanezen véleményében foglalt állást az MNB-törvény másik tervezett módosítása, a felügyelőbizottsági tagok fizetésének emelése ügyében. Az Európai Központi Bank ebben az ügyben sem emelt vétót, de több aggályát is jelezte. Az újabb lex Járaiként is említhető törvényjavaslat szerint ugyanis a lényegesen kisebb felelősséget viselő fb-tagok nagyobb fizetést kapnának, mint a nyáron megrendszabályozott monetáris tanács tagok. Az EKB szerint a lépés újabb nyomásgyakorlásként értékelhető az MNB vezetése felé, ami nem egyeztethető össze a jegybanki függtlenséggel. Kissé ironikusan felvetik azt is: "a jövedelmek csökkentésére bejelentett kormányzati szándék kétségeket ébreszt atekintetben, hogy a felügyelő bizottság új tagjai
tiszteletdíjának emelése megfelelően időzített-e".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
