Tovább emelték a kamatot

A novemberi után újabb 25 bázispontos kamatemelés mellett döntött a monetáris tanács, a kamat holnaptól így 5,75 százalék, bő egy hónappal ezelőtt még csak 5,25 százaléknál tartottunk.

A döntés immáron nem tekinthető meglepetésnek, a piaci elemzők nagyjából fele pontosan erre is számított.

Az egy hónappal ezelőtti kamatemelés után a kormány bírálta a jegybank döntését, mondván azt a magyar gazdaság folyamatai és az államháztartás helyzete nem indokolják. Komolyabb összetűzés lehet a kormány és a jegybank között, ha a kormány hivatalosan is bejelenti, hogy magasabb inflációs célt látna szívesen. Simor András az egyébként kizárólag a jegybank kompentenciájába tartozó kérdésnek még a felvetését is veszélyesnek nevezte, mivel az ront az ország megítélésén, ugyanakkor az elmúlt napokban már azt jelezte: a monetáris tanács nyári döntésénél várhatóan inkább azt kell majd mérlegelni, hogy a jelenlegi 3 százalék helyett alacsonyabb inflációs célt határozzanak meg.

Simor András, az MNB elnök az Indexnek december elején adott interjújában azt mondta: kamatemelési ciklus kezdődött a november végi, 25 bázispontos emeléssel. Akkor a jegybank a friss inflációs jelentéssel is felvértezve hangsúlyozta: a monetári tanács  a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra tekintettel döntött az alapkamat emelése mellett.

Két döntési javaslat volt ma a monetáris tanács előtt: az egyik a kamatláb 5,5%-on tartása, míg a másik annak 25 bázisponttal való megemelése és a testület "majdnem egyhangúlag az emelés mellett döntött" - jelentette ki a mai kamatdöntési sajtótájékoztatón Simor András. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a mai kamatemelést összefoglalóan úgy indokolta: "nem érkezett olyan információ (az elmúlt egy hónapban), ami megváltoztatta volna az infláció jövőbeli alakulásával kapcsolatos képünket, ez tette indokolttá az ismételt kamatemelést".

A jegybank elnöke emlékeztetett arra, hogy az MNB saját várakozásainál magasabb országos bárajánlási és minimálbér-emelési megállapodás született a közelmúltban az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, így tehát a felfelé mutató inflációs kockázatok csak tovább erősödtek.

"A monetáris tanács a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a kamatemelés szükségességéről" - nem érdemes semmi mást "beleolvasni, mint ami ott van". Ha a kockázatok indokolják, akkor "a tanács nem lesz rest emelni", de ha nem látja indokoltnak, akkor nem emel következő hónapban tovább.

Maradhatott volna az 5,5 százalék

A múltkori döntést követően a jegybank ugyan jelezte, hogy nem egyszeri emelésről, hanem szigorítási ciklusról van szó, az elmúlt hetek fejleményeinek tükrében indokolható lett volna az alapkamat szinten tartása – írja a döntés után kiadott kommentárjában Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfiliómenedzsere emlékeztet: az  országkockázati felárak az elmúlt időszakban kisebb mérséklődést mutattak, a hosszabb lejáratú állampapír hozamok korrigáltak, az állampapír aukciók sikeresek voltak a hónap során, és a forint is jelentőset erősödött az euróval szemben. Mivel az inflációs kilátások Bebesy szerint egyelőre nem igényelnek hirtelen, erőteljes szigorítást, a novemberi inflációs számok nem tanúskodtak további kellemetlen meglepetésről, a pénzügyi kockázatok enyhülése miatt összességében maradhatott volna az 5,5%-os irányadó ráta. Az MNB vélhetően úgy gondolta, hogy a bizonytalan költségvetési pálya és az inflációs várakozások emelkedése miatt jobb erőteljesebb jelzést küldeni és a korábbi lépésekkel talán elkerülhetőbb a későbbi nagyobb emelés.

Az alapkamat  kilátások szempontjából a jövő év eleje nagyon fontos lesz, mondja Bebesy Dániel. A kormány adó és más gazdaságpolitikai döntéseinek hatását az árakban, bérekben és a kereslet alakulásában 2011 első hónapjai során látjuk majd tisztábban. A gazdasági pályával kapcsolatos  bizonytalanságok továbbra sem enyhültek. 2011 eleje azért is kritikus lehet, mert a hazai kilátásokkal kapcsolatban nem túl optimista külföldi befektetők ekkor hozzák majd meg eszközallokációs döntéseiket és a hazai nyugdíjpénztárak kiesésével a külföldi szerepvállalás különösen fontos lesz.

Szintén kockázati tényezőt jelent majd az új  Monetáris Tanács tagok kiválasztása, erőltetett monetáris enyhítés jelentős turbulenciát és forintgyengülést hozhat. Az MNB könnyen az alapkamat további emelésére kényszerülhet. A külső környezet szempontjából fontos lesz az eurózóna perifériás országainak adósságproblémáinak alakulása, a karácsonyi szünet után ez a téma várhatóan ismét felpörög majd. A mozgásteret a feltörekvő piaci országok jegybankjainak magatartása is befolyásolja majd, a piac Lengyelország és Oroszország esetében az új év első hónapjaiban várja a szigorítás kezdetét, Törökországban viszont váratlanul újra indult a kamatcsökkentés.

A jegybank mai, 0,25 százalékpontos kamatemelése hatására mind a forint, mind az állampapírpiac gyengüléssel reagált. A döntést az indokolhatja, hogy egyelőre sem az infláció, sem az ország kockázati felárának mérséklődésére nem lehet az elkövetkezendő hónapokban számítani. Ez pedig a jövő év elejét illetően akár további emeléseket helyez kilátásba” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.